az a fajta csend ez amiben mentők visszhangzanak pedig direkt vettem egy új fehér noteszt is magamnak hátha a szememen keresztül mégis beszivárog az újrakezdés és
Pár napja ott tanyáz a plafonon egy szívós pók félelmes feketén ügyelve engem szobám fenekén,
levágtam rövidre körmeim két szótár félig a fejemben mindent tökéletesre csináltam és a végén lerészegedtem
Nem depresszió, csak szomorúság, az ágy üres oldalának hatása,
Én egy stigmatizált munkagép vagyok, csekély díjazás ellenében tűzokádó sárkány erőmmel töröm magam előtt az utat, töröm,
Én, Dániel és Mózes Attila utolsó találkozásunkkora költészetről beszélgettünk hogy milyen magasztosanhiábavaló az ablaknál míg merül