.svg)
Góth Gábor, a jó nevű író és szerkesztő, egyedül maradt a lap szerkesztőségében.
csikkek az üveg hamutartó peremén abban a vásott nagy- / szamos utcai szerkesztőségi szobában égnek élnek parázs- / lanak figyelj Mózes mondjuk a mai napodat?
szomjas a szingek, hiába veszi / körül víz és víz, növényi nedv, / neki vért kell szívni, hogy petéi / ne szomjhalálba foganjanak.
Apám megjött a szolgálatból. Ledobta a vasszagú gúnyát. Nekigyürkőzött, súrolóporral megdörzsölte kormos kezét, megmosta az arcát, majd vacsorázni kezdett.
Új fényesmatrica-korszak fotográfialáza, / imitációm öröme, illúzióm boldogsága, / az élet egy nagy fotóverseny csupán.
Anyám szerint apám ebbe halt bele. Amikor először mondta, csak a vállamat vonogattam: hogy lehet belehalni egy gyárba?
