.svg)
Kritikák, esszék, tanulmányok, jegyzetek.
Atyakötet. Ez az – elsőre talán kissé furcsa és idegen – szóösszetétel jutott legelőször eszembe, amikor azon gondolkodtam, hogyan jellemezhetném tömören Borsodi L. László legutóbbi kötetét.
Szeretem Szávai Géza írásait. Először a Kókó Samuék vándorútja talált meg engem, aztán a Burgum Bélus, a mesterdetektív.
Ha háború és háborús irodalom, akkor nekem az Íliász után elég gyorsan Louis-Ferdinand Céline, a magányos francia fasiszta következik.
Az óra állását nem nézzük, nem írjuk fel, pörög-pörög lelkén a rokka.
Körünkben a legújabb kor. Az is lehet, hogy nem jókor, mert ez nem egy igazán jó kor.
