.svg)
kísértés-kísérlet Fekete Vincének
A hunedórai piacon
kutya meleg van (és sok trikolór).
Ilyen lehet egy kohó gyomra,
mint ez a délután
a hunedórai piacon.
Nem vagyunk sokan:
pár zsák krumpli, vetemény,
tikkadt árusok, vevők.
Mondom, a trikolórokon túl
nem vagyunk sokan…
na meg Erdély legnagyobb tökje,
miként a tánti váltig dicséri.
Toronygombként áll ki a földből,
hűs cseppet ígér a vidéknek
Erdély legnagyobb tökje.
Vegye meg, Domnu!
Adok mellé egy tájnát is, súgja.
Ha nem vak, látja, megéri,
ilyen jószág száz évben egy, ha terem,
hát legyen úr, vegye meg, Domnu!
S a titok mi volna, kérdem.
Ha seft, ne legyen macska a zsákban.
Előbb a pénzt, Domnu, ugye, nem kokalár!
Ha mondanám, elfogyna, mint a Hold,
s titok már mi volna, kérdem.
Tudja, hány Árgyál van, Domnu,
kérdi, hogy az üzlet meglett s enyém a tök.
Látom, nem tudja szegény: hát sok!
Enyém, magáé, egyikben a másik, s mind így…
na, most tudja, hány Árgyál van, Domnu!
A hunedórai piacon
ülök a torony gombján,
nézem a vidéket, körém gömbölyül.
Találgatom, melyik Erdélyben vagyok épp
a hunedórai piacon.
