A nyomaveszett (versek Nagy Eszter fordításában)

A nyomaveszett

El desaparecido

           Allegro moderato

Sajnálom de a szerelem egy fenséges egyszarvú egy hazugság

papok franciák reklámszakemberek propagandája

Kínába vitték összeverték megégették

és mostanra már nem létezik elnyelte a metropolisz

Tudom önnek azt mondták hogy itt az utcában találja

de esküszöm már nem lakik itt nézze csak nézze egyedül vagyok

Átnézheti a fiókokat a mellkasomat

Csak néhány egyszerű egyenletrendszert talál majd

Amikor utoljára láttam havazott egy Pareto-hatékony elosztásban

és a repülőtér egynapos virágoktól roskadozott

Egy fotót sem tartottam meg azonnal őrültekként a folyóba

vetették magukat mikor fény derült a bovaristák összeesküvésére

Engem is elszomorít az az igazság hogy gyengéd volt

illatos tápláló és pénztárcabarát

Aztán mondom elrabolták kitörték a nyakát

de még mindig beszélnek róla mert érdekükben áll

A szerelem vagy hogy hívták sosem volt megbízható

csendes szomszéd aki éjjelente zajos

Őszintének tűnt de talán csak színlelte:

egyeseknek fontosabb az esztétika mint az igazság

és ezért van a világmindenség tele szépséggel

meg múló dolgokkal és mindenki sopánkodik

mintha érne bármit is mintha még ha élne is

örök lenne akár a hegyek

Szóval ne erősködjön ne dühöngjön uram becsapták

Sajnálom de a szerelem épp a gulágon haldoklik egy szempárban

a sírban a börtönben az öregasszonyok emlékeiben

és most már csak csillagpor szemét jobban jár ha elfelejti

Forgó ház

Casa giratoria

a normális világban

hogy foroghass

szükséged van

egy tengelyre

de paul klee korallszínű világában

a forgó házaknak

nincs tengelyük

illatuk van

az illatoknak igazuk van és én vagyok a pitaják lánya

pitaják után kutatva járom a várost

nincs tengelyem

pitajákra vadászom pitajákat halmozok

elrejtem őket a paul klee-féle

forgó ház padlásán

nincs tengelyem

csak illat-szilánkjaim vannak

úgy élek mint egy bandita

útonálló

nem a tengelyem körül forgok

a perememen

forgok

az élemen

élek

a paul klee-féle forgó ház padlásán

és a hitben

az illatoknak igazuk van és én vagyok a pitaják lánya

a varázslatot forgással színlelem

nekem a szín: ajtó

paul klee parnasszusi napja

ami claude monet impresszionista napja is

a nap amit látni jöttem

és ittragadtam

felébredek létezem és rám esteledik a padláson

a forgó házban

paul klee világában

kimerülten gurulok át a városon

testem egyetlen szomjúsággá gömbölyödik

ajtókat keresek

a normális világban

hogy foroghass

szükséged van

egy tengelyre

de én egy tengelytolvaj vagyok

és ti az utakat lesitek

és én egy tengelytolvaj vagyok

és ti szépek vagytok: nyissatok ajtót

az illatoknak igazuk van és én vagyok a pitaják lánya

nem tudom van-e lelkem

és nem tudom mit csinálok

a padláson ahol pitajákat halmozok

rájuk illat-szilánkokat szórok

és nem tudom mit csinálok

és nem tudom mit csinálok a normális világban

és nem tudom mit csinálok

és nem tudom mit csinálok ezen a világon.

Önnél súlyos flashback jelentkezik

Padece usted por lo que me cuenta un agudo flashback

A mai órán Malthusról lesz szó,

elnézést, Adam Smith-szel végeztünk már?

Sajnos nem maradt sok időnk…

Dorkingban született, feltalálta a demográfiát,

megkérdezhetem, hogy min jár az eszed?

Egy rekedt hang, vadul zuhogó eső,

a bepárásodott ablakon át képek szűrődnek be

az ágyról és az éjszakáról – egy napot rajzolok rá

vagy egy szemet, nem tudom, talán egy gyereket

Ő írta az Esszé a, remegek, borzongok,

érzem az elszakadó csókokat, népesedési elvrőlt,

rám néztél,

elsütöttél egy fegyvert, és a mélybe ugrottunk,

hintóra ültünk – az időkön át folytattuk az utazást, amit

           fényévekkel ezelőtt

hagytunk félbe

Valami Condorcet márkijáról,

Turgot munkatársáról,

és te, Lou Reed gitárja, néhány szem eper

tejszínhab nélkül, a száj, és semmi más, a narancs, Ricardo

jó barátja, az anglikán egyház papja kimondta

azt a híres és sokat tanulmányozott szólást, hogy

„Ezt mondtad, amikor először megcsókoltál”.

Az élelem mennyisége aritmetikusan növekszik, a népesség

megszázszorozódik a geometria szabályai szerint,

mint a tanulsz vagy dolgozol kérdés, meg az

elhagyatott telkek nyáron (a nemek vonzása

vagy valami hasonló) Észrevetted az írisz-gyűrűket?

És egyébként megfogalmazta a szörnyű

törvényt is, miszerint rád van szükségem

És egyébként a Föld-erőforrás

igen korlátozott,

de annyira jó veled

pazarolni az erőforrás-karokat, az erőforrás-epreket…

Hogy is mondta? Nem hallottam, várj

egy pillanatot, épp egy

verset írok, asszem valamit a létfenntartásról,

és abból valami katasztrófa-féle következik,

de megmondod végre, min jár az eszed?

Hallgass, majd elmondom, nem láthatod,

még nincs kész

Elnézést, még egy kérdés,

igen, mondja csak,

szóval Malthus mit javasol?

Nos, úgynevezett moral restrain-t, pozitív féket,

a bujaság,

az éjszakában vergődő, részeg testek felszámolását,

amik általában egy kocsma wc-jében kötnek ki

Undorító, miért nem inkább

a tengerparton? Igazad van

Szerinted lehetséges? Ne is álmodj róla:

nem fogjuk abbahagyni a gyereknemzést,

nem fogunk arcokat amputálni, hogy azzal eltöröljük

az ajkakat: amikor megcsókolom, elfelejtek

enni – lehetetlen leállni

amikor hideg van

Akkor majd jön az ellátáshiány, a válság,

az éhínség, meglátod

Minden éjjel kastélyokkal, gőzmozdonyokkal álmodom,

mindig kell lennie egy párhuzamos világnak

Unatkozom – karcolja valaki a padra, Én

egyszerűen csak

el akarok innen menni Egy másik világba,

ami az emlékek anyagából épül Ne feledjétek, gyerekek,

– gúnyosan mosolyog a hírhedt szemét – holnap

gazdaságtörténet vizsga

tízkor

Nagy Eszter fordításai
2004, Várfalva. Kolozsváron él.

‍