.svg)
Ázott hajában hét halott bogár ragyog: a mélynarancssárga, gyűrött, papírszerű borító tetején ez az albumcímmé avatott Radnóti-sor olvasható, vékony fekete betűkkel. Legalul áll a zenei formáció neve, QJÚB (valamint annak tagjai: Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori, Frimmel Jakab, Mihalik Ábel, Ratkóczi Huba, Paczári Viktor). Középen, a kisebb, fekete-fehér képkockából a homokos parton pihenő Gyarmati Fanni néz egyenesen a lemez hallgatóira. Mellette hever Radnóti Miklós, lehunyt szemmel. Szája sarkában gyenge mosoly.
Az album alcíme: Mik és Fanni belső valósága.
A QJÚB koncertszínházi előadást állított össze a költő és hitvese után fennmaradt naplórészletekből, versekből, levélszövegekből, a 2025 decemberében megjelent nagylemez pedig ennek az anyagnak egy részét tartalmazza – többnyire zenei betéteket, elhagyva a párbeszédek és narrációk nagyját.
Ahogyan Miklós angyalvonatkozása sem puszta költői hatás, hanem életrajzi adat1, úgy ez a válogatás sem emléklemez, sokkal inkább két, egymás hatására megszülető életmű egybefonódása a bordán roppantó rémületről2, az egy gondról, mellyel ketten alszanak el3, az együttlét vállalásának tétjéről4, vagy arról, mit jelent az éggel betakarni a kedvest és csillagot lehozni a hajára5.
Az album elhagyja az irodalomórák tipikus költőjét – költőábrázolását –, hogy helyette egy emberről szóljon, ha úgy tetszik, Mikről. A Fannival közös belső valóságának lefestése éppen azért megragadó, mert senkire sem tartozna igazán két emberen kívül, és pont ekként tárja magát a közönség elé. Nem kér részvételből vagy részvétből, hanem hatni akar, végigvezetni a hallgatóját egy már megmásíthatatlan történeten, mely nem tartogat kényelmet és szünetet, hanem azzal a sodródással szembesít, amelyből egykor Fanni és Miklós nem akartak, és később nem is tudtak volna már kitörni.
A történetszerűségből fakadó folytonosság áthat a zenébe is. Az album egyik legnagyobb érdeme pont az instrumentális történetmesélés hatékonysága: valószínűleg, ha elhagynánk a versszövegeket és csupán a dallamokat hallgatnánk, még mindig remekül lehetne kapcsolódni valamennyi dal érzelemvilágához, ahhoz az élethelyzethez, amiről üzenni próbál. Az első dalok hangszerelése többnyire lágy (lényegesebb kivétel ez alól a mögöttem két halott, melynek súlyosabb dühe egyértelműsíti, hogy Miklós nem hajlandó feledni az anyja és ikertestvére halálát, és egész további életét, a számokból is kivilágló életszemléletét is befolyásolja ez a kettős veszteség, a saját megszületésének ára), tengődésről, magányról, kétségekről vagy éppen kitartani akarásról szól. A lemez ha rám figyelsz dala a koncertszínházi előadásban a Fannival való megismerkedés jelenetét követi – ez az első szám, amelyben Hegedűs Bori hangján Fifi története a Miké mellé igazodik. Az én, én vagyokban a két szólam egymásnak feszül (a dal izgalmas hatékonysággal és hitelességgel változtatja Radnóti Előhang egy „monodrámához” c. versét Fanni saját vívódásainak és eltökéltségének közvetítőjévé), míg a reggel hegyi erdőkben annak szerelmes és meghitt módja szerint egybefonódik.
Középtájra az album beérik, hangszerelése megkeményedik (itt található a címadó, ázott hajában hét halott bogár ragyog szám is). A rejtettelek inogása például lebontja az azonos című vers szokásos, idillien szerelmesként való felfogását – persze nem hagyja el teljességében a szépséget. Sokkal inkább árnyalja azt.
A torzított beszéd és zizegő effektusok határozottan kölcsönöznek némi kísérleti jelleget az albumnak, meglepőek, megidézik a koncertszínházas élményt. Jelen vannak a Miklós anyjának sírjában motozó kérdésekben (a félelmetes angyal), a háborút előre jelző bizonytalanság soraiban (április megőrült), az album címadó dalában, sőt még az erőltetett menetben is csavart visznek a Radnóti-életmű egyik legismertebb szövegébe.
Kitör a háború, kezdetüket veszik Miklós munkaszolgálatos évei, az album utolsó húsz percét szétszedi a bizonytalanság. A QJÚB frappánssága és ügyessége pedig éppen abban rejlik, ahogyan a mély viszontagságban sem hagyja veszni az album fő motívumát, a szerelmesek belső világának ábrázolását. Teljes természetességgel helyeznek egymás közelébe olyan sorokat, mint például csodálkozom, hogy élek. / Szorgos halál kutatja ezt a kort6 és az egyszerre zeng a testünk és egyszerre pihen el7, anélkül, hogy elüssenek egymástól vagy erőltetettnek hassanak. Az Ázott hajában hét halott bogár ragyog érdeme, hogy Fannit törekszik a végsőkig Mik mellett tartani. Habár Fifi szólamai már csak nyomokban vannak jelen, megmaradnak a megszokottan kedvesnek, és át-átcsapnak kísértetiessé, látomásosan távolivá.
Mik utolsó szólamai minden monumentalitástól vagy hatásvadász drámaiságtól mentesek. Helyette ragaszkodnak a nyers őszinteséghez, ijedtséghez, kimerültséghez, akaratossághoz – egyszóval emberiek, és épp ezért nehéz feladat, kizökkentő tapasztalat vagy lélekjelenlétet igénylő kihívás végighallgatni az albumot. A kedveshez címzett hetedik ecloga – zeneileg is – megrázó határozottságán és az erőltetett menet fegyvercsattanással végződő lomha ritmusán túl mégis felvillan a téli kórus záródalban az az összetartásra, tenni akarásra való vágy és életigenlés, ami nem csupán a QJÚB lemezének, hanem Mik és Fanni belső valóságának alapját is képezte.
[1] sem emlék, sem varázslat c. dal
[2] S a végső szó után meséld el, / hogy bordán roppantott a rémület, a ha rám figyelsz c. dalból
[3] elalszunk / ketten az egy gonddal, az októbervégi hexameterekből
[4] két külön hatalom. S ketten mi vagyunk. De csak ha vállalom, az én, én vagyokból
[5] én pedig ha éhes vagyok csillagot vacsorálok és az asszo- / nyom hajára is lehozom ha kell hogy szebb legyen tőle és / hogyha fázik az éggel takarom s holdat lehellek a szeme / fölé, a most fölfújomból
[6] A tajtékos égből
[7] A most fölfújomból
