virágvasárnap

Fotó: André Ferenc szerzői vacak
Csehy Zoltán parafrázis hány virágot tudnék kitalálni,amíg tart a kijárási tilalom,hány szétterülő másodpercet,amelyben nincsen már kapaszkodó,csak magának ül és lóg le a falról,kattogással tölti tele a szobát,belakja hallójáratok komor zugát.
kifutni innen nem, csak bábosodni,derült szavak között lefőznikávészagú kilátástalanságaink.
pojácák orrukat vakarják, közbennémafilmek pörögnek szemünk előttlégvédelmi riadók idejéről,szemrepedéseikben kósza megvetés,amíg mi ellubickolunk sikoltva,az információs iszap lehúz.
hány kifogást tudnék kitalálni,amíg lezúdul a megvetés, leégetvásznat, bőrt, feltevéseinket,fuldokolni full hd-ben érdemes,légszennyezett a délutáni műsor,a népirtásokat mára félretettük,szabadságbarátok üvegeznek,megpörgetik és kiderül, ki fogjamegcsókolni a szégyen lapockáját,ki fog zuhanni, mint a benzin áraa bűntudat vermének árnyékába,hogy átvacogja bosszúvágyát csendben,miközben egyre zsírosabb huszároktörlik lábukat anyák hasába.
a végvárakat mind elárverezték,farkasvakságban hunyorgó birtokfeszül, hallgatag tartomány.
hány magányos orrszarvúttudnék még elfeledni, amígkérdőmondatok helyett a citromillatfojt belénk mindent, mi áldozatszerű?
feszült arcizmok ösztönrándulásaszorítja, nyomja el belénk az undort,hirdetéseken riadt családokbűntudatfehér mosolyt mutatnak,fényképészek ujjlenyomatáróltanulni meg a cinkos némaságot.
hány lélegeztetőgépet tudnék mégüzemelni, hogy elviseljük a hazánkat,mely folyton szivárgó porzsák,atkák és tetvek bolyhos fellegvára,hány madársikolyba szorultlégszomj, hány vadveszélyesmezőt kell még felégetni,hány maszkabál lesz méga nukleáris alkonyatban,hány virágvasárnap múlva fogjuktudni szájfertőzés nélkülelmesélni ezt a századot, hogya mi korunkból nem lehetettcsak úgy kimenni levegőzni.