No items found.

Andrei Dósa versei

XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 13. (819.) SZÁM – JÚLIUS 10.

Oana Coșug: Mysterious (részlet)



álom animával

(vis cu anima)




Álmomban a hallgatásoddal küzdöttem.

Fogj kézen, mondtam, és próbáltam hozzátapadni

hippi színekkel díszített, könnyű, nyári dzsekidhez.

Bocsáss meg, a hallgatás agresszívvé, kompetitívvé tesz.

A dörzsölés általi tűz a specialitásom.

Fogj kézen, csúsznom segíts

kompakt vizek testében, hagyj sírni

fáradt korallok mellett. Csúszom, fekete, rombusz

alakú állat, farok helyett ostor. Homokot lélegzem,

és alatta nem találok, csak kétségbesetten öregedő műanyagot,

ahogy csak a műanyag tud öregedni.

Álmomban folyton meg akarsz halni –

a jelzőfényeket rendkívül könnyű követni, mondtad,

még ha az aurájuk valóban machiavellisztikus is.




not quite desirable




mit tudnék mondani hogy jobbá tegyem az életed?

hogy ne ess könnyen depresszióba

hogy ne pazarold energiádat olyanokra, akik nem érdemlik meg

bla bla nincs hatalmamban emberi sorsokat látni a repülőből

mint a cigány nő ma a tengerparton aki egy negyed pakk

kártyából jósolt

a másik három negyed tudása a nagyanyjánál maradt

csak töredékeket ismerek abból ami felvidíthat

a fotók ahol a hátam látszik és ahogy a kezedet fogom

csodás tájakban nem feltétlenül jelentik azt hogy te valóban követsz

látlak virágesőben perzsa selyemfák alatt

de a varázslat bármely eleme könnyen visszaeshet a végtelenbe

a varázslat bármely más eleméhez viszonyítva akkor hol a varázslat?




kínos atrocitások

(atrocităţi penibile)




nincs az elutasítottak számára menedék

nincs bíróság ahol kiállhatnának

ügyükért

csak a mellkasi fájdalom és az önsajnálat

dagályos mozgása van


az ő kőbe vésett képe és az igazságtalan szavak

zengenek a lassan pusztító

hullámok felett


kínos atrocitásokat gondoltam el

hogy gyorsabban múljon a szenvedés

az egyszarvú pokoljárta könnyei

ahogy a szem sarkában feltűnnek újra

mint ciáncseppek


***


a kapcsolatra való koncentrálás csökken

izzadok a szálláson az extázis miatt

nagyon akarlak és nem vagy elég nekem


megvilágított beltér – bent azok

akik napi háromszor lemerítik

az akksijukat youtube a fülesekben

nem szólnak egy szót sem


elégedetlenség emészt jóakaratot

felismerem magam a szálloda

szar hámló vakolatában


ki fogad örökre

ilyen izzadtan készen rá hogy köpjek

sebekre vagy örömökre


megint önző módon értve

a befektetés szót: föld alatti felhőkarcolók

játéktermek sztriptízbárok


hol baszhatom egyedül

seggbe a lelkem örökre


a tengeren vagyunk épp

várj fordítsam meg a telefont megmutatom


ahogy leültünk

ehhez a családi portréhoz

napsugarunkkal a karjainkban

az az aranymetszés




i love peaches




a sugárhajtóművek hőhullámait fényképezem

ugyanaz a pazarlás és szóródás az égen a vizekben és a földön

megérkeztem a megfelelő világba azt hiszem maradéktalanul

asszimilálni foglak


annyira szép vagy amikor wong kar-waiból mondasz valamit

és csillapítod az abszurd alkalmatlan tüzet az erotikus bánatot

ezeket a földtől és portól fekete mérlegsúlyokat emeled te fel


élhettünk volna düsseldorfban vagy akár berlinben

este amikor hazaértél volna fáradtan a számlázástól

megkérdeztelek volna warum bist du so seriöz


két elveszett szerotoninlevesbe olvasztott német

magas pofacsontokkal és teuton csontozattal


minél bársonyosabb

annál ijesztőbb


barack szőrével bevont

kifordított bőrű borjú


HORVÁTH BENJI fordításai



Andrei Dósa 1985-ben született Brassóban, jelenleg családjával ott él. Több fontos díj kitüntetettje, öt verseskötet és két regény szerzője, magyar és angol irodalmat fordít román nyelvre. Itt közölt versei az Expectativa luminoasă (OMG Publishing, Kolozsvár, 2020) című kötetből valók.






Összes hónap szerzője
Legolvasottabb