Az ősz és mi (versek Szenkovics Enikő fordításában)

Az ősz és mi

Der Herbst und wir

Az ősz egy könyv,

melynek utolsó előtti oldalai

szépek, s az utolsók

szomorúak.

A könyv minden ősszel

egy kicsit más, és mi szívesen

olvassuk újra meg újra.

Üres oldalai nincsenek,

mint például a mi

életünknek, de akárcsak a mi

életünkben, a könyvben is egy nagy

eltűnés megy végbe. Nekünk

is megvan a saját őszünk,

de az ősz nem vesz tudomást

rólunk. Ami az őszt követi,

azzal tisztában vagyunk,

azzal viszont nem,

hogy mi jön utánunk. Az ősz

nem éri meg a tavaszt,

a tavaszt megérni a mi

kiváltságunk. Az ősz

előnye az, hogy visszatér

újra meg újra,

mi azonban csak egyszer vagyunk itt,

és soha többé nem térünk vissza.

Sok jövő

Viel Zukunft

                          Astridnak

Távozni nem olyan könnyű,

mint gyakran gondoljuk.

Kellő szabadság nélkül

érezzük a láncot, ám a szabadság is

láncra ver minket, ha jól bánni vele

nem tudunk.

A szabadságnak valamiféle

hasonmásai vagyunk,

bár erről nincs tudomásunk.

Vannak napok, amikor

még az sem jut eszünkbe,

hogyan kellene csinálni azt,

amit nem csinálunk, és

ebből a kevés semmiből

hogyan hozható ki a legjobb. Üres

konzervekkel vagy üvegekkel,

melyekben nincsen semmi ,

vagy egy köztesléttel,

melyből sok minden hiányzik, csak

a festők képesek világot teremteni, ahol

a semmi helyén sok jövő rejlik.

SZENKOVICS ENIKŐ fordításai

‍