
Hőguta
A saját izzadságodban térsz magadhoz,
egy szál alsóban, mezítelen,
hidegen hagy a folt a lepedőn
– hazudnál, bár lenne, kinek,
de csak egy ventilátor ingatja a fejét,
hasztalan szeleteli a meleget,
és nincs szíved lekapcsolni,
hadd mozduljon valami a sötétben,
az időt már megállították a függönyök,
reggel van vagy este, talán tippelhetnél,
a gyomrod táplálékért könyörög,
még a végén kénytelen leszel kitenni a lábad,
tőled alig pár száz méterre a bolt,
két tétel közt, mindössze 27% áfatartalommal nyugtázhatják,
nem haltál meg teljesen.
Akár
ülünk az autóban és bámulunk
kifelé a fejünkből a szélvédőn át,
az anyósülésen én, te meg a kormánynál,
pedig hány- és hányféleképp
lehetett volna, ha nem lassan tíz éve,
hogy utoljára láttuk egymást,
talán még kétszer ennyi lesz, nevetsz,
ha hinni lehet a genetikának,
ilyen tempóban
még kétszer ülhetünk majd ott,
és addigra tudni fogok
a bejövő hívásról, magamtól
csapom majd rád az ajtót, engedve,
hadd töltse meg ismeretlen nyelved
az utasteret, míg én a partra szaladva
úgy teszek, elérkezett az idő
ellenőrizni a vizet,
vajon a tenger milyen sós,
s mennyi lehet bennünk a közös,
a horizontot kémlelem, de táj helyett
az időben utazom, aztán visszaülök melléd,
hogy első sorból nézzük végig,
milyen hévvel párosodnának
karnyújtásnyira a galambok;
egy borzas tollú fekete hím teszi a szépet,
később a nőstényre egy pettyes fehér száll,
„hagyd, innentől átveszem”,
mintha minden mindegy lenne,
és csak annyit akarnának üzenni,
az életet, így is lehet akár
Zord idők
Mivel más-más úton
fognak talajt
és eltérő légköri
viszonyok között
nem létezhet két
egyforma hópehely
egyedül a hat águk közös
és jól jönne nekem is
hat kar a szélvédőmhöz
hamarább fejteném le
magamról a telet
ujjaim önkéntes jégcsapnak állnak
miközben Detroitban
két autóban lakó gyerek
halálát okozza a kihűlés
egy kaszinó parkolóházában
pedig a parkolóházakban
se ott se itt nem
esik a hó
Tűnődés e-k
Vajon dolgozik-e határőr
a Kennedy Űrközpontban,
és át kell-e küldeni
a szkafander bakancsát
a legkorszerűbb röntgenen,
kell-e kilencvennapos turistavízum,
s az öv meg a laptop
ott sem maradhat
érintetlen egy helyen?
Vezetnek-e törzsutasprogramot
elsőbbségi beszállással,
jóváírják-e az extra lábteret,
tényleg veszélyes folyadék
a lekvár, a pástétom,
a borsmentás fogkrém
bolti csomagolásban
száz milliliter felett?
Visszatérve milyen az érkezés,
van-e pecsét, vámmentes övezet,
az asztronautákat megmotozzák,
vagy elég, ha Isten
már látta a lelküket?