Szöllősi Mátyás: A 86 éves Berta és a 91 éves István gyimesfelsőloki házuk hátsó kertjében 2022 nyarán
No items found.

Kétség (versek)

XXXIV. ÉVFOLYAM 2023. 5. (859.) SZÁM – MÁRCIUS 10.
Szöllősi Mátyás: A 86 éves Berta és a 91 éves István gyimesfelsőloki házuk hátsó kertjében 2022 nyarán

Kétség

                     Borsodi L. Lászlónak

 

Nem szoktam fellapozni a régi könyveimet,

és újraolvasni a régi verseimet.

Elhűltem tőlük? Elhűltek tőlem? Nem tudom

könyv nélkül elmondani a saját

verseimet. (Mint mások!) Szégyen?

Ha tananyag volnék, és rajta lennék

a vizsgatételen, megbuknék magamból!

Inkább egy következő vers megírása izgat,

egy következő könyv kiadása foglalkoztat.

Ami majd végre olyan lesz, amibe talán

évek múltán énmagam is szívesen

belelapozok, mi több, veszem a fáradságot,

és „kívülről” megtanulok belőle

néhány verset. Mint ahogy ifjúkoromban

megtanultam másoktól verseket,

mert tetszettek, és szavaltam

magamban magamnak azokat…

Talán soha nem jutok el odáig,

hogy magamat magamnak szavaljam?

Talán sohasem jutok el magamig?

Talán addig jutok el,

hogy egyik napról a másikra

megfogalmazódik bennem:

„Nem írok többé egyetlen sort sem!”

Mert olyan a világ!

Mert nem érdemes!

Mert az is bolond…

Holott az ok bizonyára bennem lesz,

vagyis amikor nem fog menni az írás,

nem magamban keresem a hibát,

hanem a körülményekben.

Csak odáig ne jussak, hogy feltegyem

végül magamnak a kérdést:

„Élet volt-e az életem?”

Mert nem fér kétség ahhoz,

hogy a halálom az halál lesz!

 

 

 

Gyakorlatok

                     Fekete Vincének

 

Gyakorlat teszi az embert mesterré.

Ha gyakorolod az életet, életmester leszel.

Ha gyakorolod a jóságot, a szeretetet,

akkor a jóság, a szeretet mesterévé válsz.

Ha gyakorolod a költészetet, versmester leszel.

Mindez logikus, nemde? Egyszer aztán

kezded gyakorolni az öregséget, és ha

kitartónak bizonyulsz, mestere leszel

az öregségnek. Öreg mester, mesteröreg.

Aztán egyszer csak a betegséget is kezded

gyakorolni, és mestere leszel a betegségnek.

Gyakorolni kezded közben a felejtést is.

Feledékeny leszel, végül mesterfelejtő.

Kezded gyakorolni az elmúlást. Mestere

leszel az elmúlásnak. Leszel kezdő halott,

aztán haladó halott, végül mesterhalott.

Gyakorlat teszi az embert. Gyakorlat teszi

a költőt. Életgyakorlat. Halálgyakorlat.

Sokat kell gyakorolnia az embernek,

hogy végül serény múmia legyen…

 

Nem írtam szonettkoszorút

                     Zsidó Ferencnek

 

Sokat kell gyötrődnie a költőnek,

hogy szonettkoszorút tudjon írni. Szonettkoszorút,

mesterszonettel. Csak az nevezhető költőnek,

aki szonettkoszorút tud írni, mondotta K. M.

Igen ám, de volt költő, aki még szonettet sem írt,

nemhogy szonettkoszorút mesterszonettel,

és mégis Nobel-díjat kapott! – érveltem.

A kivétel erősíti a szabályt? A kivétel erősíti

a költészetet? Írok-e vajon szonettkoszorút

a hátralévő életemben, mesterszonettel? –

kérdeztem magamtól a minap. Választ

nem adtam. Nem teszek ígéretet K. M.-nek sem.

Kiszámíthatatlan a jövő, ki mondhatná meg előre,

hogy írok-e majd szonettkoszorút, mesterszonettel?

Előfordulhat, megtörténhet, hogy kapom magam,

s benevezek egyszer egy szonettversenyre,

amelyet a költői szakosztály szervez Kolozsváron.

Előfordulhat, hogy szonettkoszorút írok mesterszonettel,

vagyis meglepetést okozok K. M.-nek.

Előfordulhat, hogy szonettkoszorú miatt végül még

babérkoszorú kerül a kopasz fejemre.

Sok minden előfordulhat, sok minden

megtörténhet még a jövőben. Hogy hetvenöt alatt

már nem írok szonettkoszorút, az biztos! Hogy

hetvenöt alatt K. M. még nem tekint költőnek,

az biztos! De maradjunk a reménnyel,

hogy hetvenöt felett hátha írok szonettkoszorút,

mesterszonettel! Maradjunk abban, hogy szeretnék

még valami verseket írni, és még néhány

évet élni. Maradjunk abban, hogy most ezt

a verset még befejezem! Maradjunk abban, amit

egyszer már leírtam, nagyon régen, húszévesen:

„Szeretném befejezni az életemet, mielőtt

valaki köszönetet nyilvánítana értem.”

 

Összes hónap szerzője
Legolvasottabb