No items found.

magyar átiratok: pulzár

XXX. ÉVFOLYAM 2019. 20. (778.) SZÁM – OKTÓBER 25.

Szentes Zágon: Fair Play



(kanyadi_halottak napja becsben)

befonnak egyszer téged is

és elrejt majd a forma újra

quidquid latet apparebit

pulzár bomló szupernóva

sötét anyag leszel megint

dies irae dies illa


barátom fölött a házsongárdban kopja

kit érdekel hogy erre jártál

barátom nem volt csak egy hanyag raszta

kit érdekel hogy erre jártál

elmegyek tüzet oltani amazóniába

kit érdekel hogy erre jártál

nem fogad be európa amerika

kit érdekel hogy erre jártál

megvizül hátadon a ruha


üres szoba csorba vágány

menekülj csak kivert kutya

nem idevaló a páfrány

fűbe nem harapsz a járdán


fűbe nem harapsz a járdán


úszik a koporsó

át a tengeren

úszik a koporsó

át a tengeren

szülnek-halnak benne

ezren és ezren

szülnek-halnak benne

ezren és ezren


kikötni nincs hova

kisjézusnak kicsi a háza

kikötni nincs hova

kisjézusnak kicsi háza

meg van riadva ki tudja

melyikük a terrorista

meg van riadva ki tudja

melyikük terrorista


*


nem az enyém ez a rekviem

gondoltam oszlopnak vetett háttal

és hát miért is hegyezték volna a fülüket

a bennszülöttek mozart zenéje hallatán

ha nem azért mert kihallották belőle

egyszerű kis ontológiájuk végzetét

hogy mostantól a fákból és a kövekből

nekiállnak irtani a szellemeket

ezek a csillogó-villogó fehér istenek

elűzik mind a szellemeket

ezek a csillogó holtfehér lidércek

jönnek és égnek a totemek

gondoltam oszlopnak vetett háttal

én a tagadásban élő lidérc

elpöcköltem a cigimet


villan az éjszakában

és lábon lángol minden erdő

amazonasz nílus duna


nem megyünk már sose haza

nagy-nagy könyvet hoznak elő

benne ami valaha

dzsungel volt a szahara

feltámadás végidő

netflix és valhalla


uram a mélyben adj erőt

te kegyelmes kibernetika

villan villan az éjszaka


verjed bartók nagyobb dobra

verjed bartók nagyobb dobra

armageddonra

hej regő rejtem


örökzöld templomokba

iparlila füstös ima

hej regő rejtem


neonfénnyel műanyag

világít a földben

hej regő rejtem


pompás hulladékkoszorúba

engem is befonnak

hej regő rejtem


kikötni nincs hova

így siklok tova

hej regő rejtem


kikötni nincs hova

így siklok tova

hej regő rejtem


nem enyém ez a rekviem

nincs rá nekem pénzem

barátom megérezte végzetét

egyedül gyalog a sineken

sodródik a hulladék

nem enyém ez a szerelem

nem enyém a testem

nincs rá nekem pénzem


*


ami rejtve van megmutatkozik

bűn bűn alól új bűnt vedlik

mit szólhat isten mikor az ő nevében

tökösek herélnek gyengéket

felkentek nyomnak le senkiket

vámpírok szipolyozzák a földet

trollok oltogatják a fákat

tarol a termelési káprázat

és minek annak gyerek

aki csak magának akar mindent


vajon érhet még jó véget

lehet még neki békeverse

drága sanyi bácsi

mi marad a túlélő gyereknek

ha nem az átok

amivel majd minket illet


quidquid latet apparebit

bűnös a vesztes és bűnös a győztes

szívcsakrától szívcsakráig


mindenki az apám

akit a földig aláztak

mindenki anyám

akit lekurváztak

mindenki gyermekem

akit a folyóban találtak


és te is az apám vagy

aki markos kézzel kettőbe törtél

te is az anyám vagy

aki kipreparáltál és felpiperéztél

te vagy a gyermekem

aki megtagadtál engem


*


bő másfél millió éves

jégkorszak után

kit érdekel hogy erre jártál


13 ezer éve alig élünk

és már el se férünk

kit érdekel hogy erre jártál


a vágány mellett kérjük

vigyázzanak

kit érdekel hogy erre jártál


gazdátlan óceán

kőolaj kátrány

kit érdekel hogy erre jártál


madártávlat földtáv

szívemben éneklő pulzár

kit érdekel hogy erre jártál


millió haldokló bolygó

bontogatja szárnyát

kit érdekel hogy erre jártál


ó skizofrén ráció

ó tejjel-mézzel folyó pornó

kit érdekel hogy erre jártál


dies irae dies illa

ezüstkések luxusvilla

kit érdekel hogy erre jártál


ormok és tornyok dőlnek

eltűnünk és nem lesz nyoma

hogy majd 2 millió év múlva


ha kipihente ezt a 13 ezer évet

minden ránca a földnek

kisimul boldogan


talán megpróbálja újra

új bőre megborzong az űrben

hullámzani kezd a magma


csírázni a fosszília

és valami tőlünk távoli lények

nekifognak a megismerésnek


szemükben belátás

szívükben hála

talán majd ők


ha felébrednek

másfajta álmokat

váltanak valóra


*


ha elmegyek

osszátok szét a nevem

azok között akiknek neve nincsen

ha elmegyek

játsszatok más zenét a térben

amit magam mögött hagyok

és felejtsetek el


nem akarok meghalni

csak a földért

ahol élni akarok

ahol éltem és milyen is volt az

homokos partokon elveszni testekben

azt hazudni hogy jó lesz minden

didergő hajnalon vörhenyes tavasz

őszelő estéken ősi dalra fakadsz

sűrű fenyvesekben tudatot altatsz

gyűrűző utakon magadra döbbensz

és nézed ahogy a kicsiből több lesz

és a nagyból kevesebb

és hány arcot elfelejtek

és hány kísért bár sose láttam

és mennyi marhaságot összehordtunk

és hány hosszú napot átaludtunk

és mennyi nyál és mennyi ondó

mennyi utca mennyi napraforgó

mennyi olcsó sör és rossz párizsi

szívroham és kocsmabunyó

sebhelyes bőr ukrán cigi

orgazmus idegek télutó


hogy túléltem ezt is

de meg fogok halni mégis

szívemben éneklő pulzár

millió haldokló bolygó

bontogatja szárnyát


*


jó volna kezet rázni ismét

s a vállat átölelni testvér

mielőtt bután el nem esnék

mielőtt bután el nem esnél


de befonnak majd minket is

és elrejt majd a forma újra

pulzár bomló szupernóva

sötét anyag leszünk megint


ami rejtve van megmutatkozik




Összes hónap szerzője
Legolvasottabb