.svg)
Gergely Zoltán: Királyfej
*
Édesanyám igazán
a természet gyermeke volt
Szinte semmit nem
pusztított el
Mire is vágyott
párszor
motorcsónakkal
elmenni a templomba
Összvissz
harminc
kilométernyi
benzinnyom
maradt
a folyón
*
Édesanyám
a telefont
tizenvalahányszor használta
röviden beszélt
a gyermekei betegségeiről
a gyógyítónak
és az orvosnak
*
Idős napjaiban
édesanyám vett
egy kézi
fölözőgépet
Könnyedén
jaj mily könnyedén
lett a frissen fejt tejből
tejszín és fölözött tej
A fölözött tejtől erősödtek meg
a borjúk csontjai
és a tejszín megsavanyodott
a köpüben
Édesanyám kivárta
a köpülőidőt
És könnyedén
jaj mily könnyedén
köpülődött meg a tejszín
savóvá és vajjá
*
Édesanyám vett
egy régi
kézi
varrógépet
és könnyedén
jaj mily könnyedén
varrt ruhákat
férjének és
tizenhárom gyermekének
Katonaruhát is
varrt a legidősebb fiának
A bátyám
tizennyolc évesen
ment el a téli háborúba
*
Sosem mertem
megkérdezni
mit gondolt
anya
amikor befejezte
fia katonaruháját
s apát
mikor felkészítette
háborúba
induló fiát
Csak azt tudom
hogy a bátyám
hófajdot fogott télen
és lazacot halászott
nyáron
sokféle
gyilkos szerszámmal
Bizony, farkast és rozsomákot is
ejtett
*
Nem örököltem
anya köpüjét
sem a fölözőgépét
sem a varrógépét
Csak a bátyám
háborús sérüléseit
*
Édesanyám
tizenhárom
gyermeket szült e világra
mellyel
Isten megáldotta
itt-ott egy-egy elvetélt
Édesapám másképp
látta a dolgot
*
Édesanyám
porrá válik
a homokföveny
mélyén
Még mindig
gyász ül
vállamon
Még mindig
*
Édesapám
gyászéneket jojkált
feleségének
és nyugalomra tér
Még mindig
gyász ül vállamon
Még mindig
NÉMETH PETRA és DOMOKOS JOHANNA fordítása
Rauni Magga Lukkari (1943) a legfontosabb és legproduktívabb kortárs számi/lapp írószemélyiségek egyike. Leginkább költőként, de íróként, műfordítóként és kiadóként is tevékeny. A Norvégia és Finnország határán fekvő „kozmopolita” kisvárosban, Ohcejohkában (finnül: Utsjoki) nőtt fel egy 13 gyermekes család legfiatalabb lányaként. Kemijärviben ugyanazt a szemináriumot végezte el, mint Nils-Aslak Valkeapää (1943–2001), aki az elmúlt évtizedek legkarizmatikusabb számi férfiművésze volt. Először újságíróként dolgozott a norvég és a finn rádiónál, majd tanárként tevékenykedett és végül szabadfoglalkozású író és fordító lett. Az 1980-as évek közepén Tromsøbe költözött. A 2000-es évig ő volt a Számi Írók Egyesületének az elnöke, 2002 óta a Gollegiella (Arany Nyelv) nevű saját kiadóját vezeti, amely kétnyelvű könyveket, valamint hangoskönyveket ad ki. Lukkari drámaíróként is ismertté vált. Nagy sikert aratott 2008-ban Lihkkošalmmái darabjának norvég adaptációja (En lykkenes mann, Egy boldog ember). Versköteteit norvég, angol, izlandi, német, magyar és finn nyelvre nagy sikerrel átültették. A jelenlegi fordítások az Árbeeatni (Örökséganya, 1996) című számi kötetéből származnak.
