
Tizennégy
Elődnek
áldd meg ezt a fiút, arcán
apám szelíd vonásai. apám, akit
a legjobban szerettem. akivel
péntekenként Jake és a dagit néztük.
aki úgy ette a pattogatott kukoricát,
hogy ő csak a keményt, a tyúkokat
ropogtatta, míg még volt foga.
ne félj, mondta, amikor ijesztő
volt a filmjelenet, és én sosem
féltem, amikor mellettem volt.
volt idő, amikor úgy aludtam el,
hogy almaméretű muszkliját
markolásztam. amikor 14 éves
volt, pont így nézett ki, mint a
fiam, és amikor 63 évesen elsorvasztotta
a rák, azt hittem, nem látom többé.
ma besétált meztelen felsőtesttel
a konyhába, fénylett az izzadságtól,
hosszasan, kimérten itta a nagy pohár vizet,
miközben huncut fekete szemével
nézett, tapogasd meg a bicepszemet,
kacsintott, és én örömmel mentem bele
a játékba.
Hogyan kell csókolózni
a 11 éves lányom megkérdezte
hogyan kell csókolózni
azt válaszoltam
hogy a dallamra kell figyelni
nem a dalszövegre
az érzéseidre
arra amit ki akarsz fejezni a csókkal
olyan mint amikor egy hangszeren játszol
és a hangja odacsalogat egy madarat
olyankor be kell csuknod a szemed
hogy a madár ne szökhessen el
Az igazi csókról
a kislányom kérdezi milyen
és a kisöccse jut eszembe
bódult mámoros képe
rögtön azután hogy a mellbimbó
kicsúszik ajkai közül
szájának vonala elveszti tartását
szemére vékony fátylat fölöz a tej
kis feje elnehezülve hátradől
egészen közelről csodálhattam
a jóllakottság nyers erejét
ahogy birtokba vette
de ez nem mérhető az éhség
egész testet megremegtető
hisztérikus rúgkapálózásához
az ösztönök síró-üvöltő tébolyához
egész addig amíg a pici de erős száj
rátapad az emlő duzzadt holdudvarára
ez az a pillanat amikor
teljesen védtelenné válsz