No items found.

Versek

XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 13. (747.) SZÁM – JÚLIUS 10.

hajléktalanok


ott találjuk, kiterítve a járdán,

mint egy bomladozó szőnyeget:

helyenként lyukas, meg foltos is,

bajszára fagyott a hirtelen jött márciusi hó.

nem lehet senkié –

ha az lett volna, elvinnék.


nem tudom, ki ütötte el,

a végeredmény hallgat.

te undorítónak látod,

én fanyarnak.


gyerekkoromban mindig azt mondták,

ne nézzem sokáig,

se őt,

se a döglött macskát;


gyerekkoromban mindig azt mondták,

ne adjak nekik semmit,

mert aztán rám szállnak,

mint a legyek;


gyerekkoromban mindig azt mondták,

amit neked:

ne nézz oda,

egyébként se tudsz segíteni,

egyébként is ők akarták így,

és egyébként is megdöglenek.

szaros kóbormacskák.



anaposztó


már nem lehet azt ugyanúgy, ahogy ezt itt:

már megcsal az ékezet így a lapon;

nem látok el addig a pontig, ameddig

úgy ringat a szó, ahogy én akarom.


már nem takarod be a lábfejem akkor,

már nem baj a szarszag, a tű, meg a vér,

és úgy igyekezz te megóvni magadtól,

hogy hosszas az út, mire majd hazaér.


már nem vagyok én se az őr vagy az őrzött,

csak kerget a kell, de az ég se felel,

tán sejti az arc, de potyára menőzött:

nyújtózz, nagyanyó, amíg ott a lepel.


majd megfelelek neked egy napon én is,

így volt: ez a kórlap egy ócska recept;

és látlak-e még? kicsit orv hipotézis,

hogy nem leszek újra a mégse lehet.



terápia*


hetek óta fehér lapokat

álmodsz

ezért

írd le –

ne

tartsd vissza

ameddig csak lehet,

mert megbotlasz magadban –

ez még nem betegség, csak

átmenet.

hazugság minden egyes

ringasd el magad –

már nem ringat el senki, aki itt maradt, úgyhogy

becsaptad a pszichológust,

becsaptad a nagyanyádat és

becsaptál engem;

te is

láthatod,

nem szakad rád az égbolt – az rég volt,

most már minden rendben:

ha egyszer el is hiszed kis hisztidet, majd elképzelheted azt is, hogy

magadat ringatod, pedig

harminchat fokos lámpalázadban

mégsem mered eloltani a tüzet –

leírod, de

épp az bánt, hogy

sose lesz tele a füzet.


* olvasd el lentről felfelé is!




Mărcuțiu-Rácz Dóra 1996-ban született Nagyváradon. Jelenleg a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakos hallgatója. Első önálló kötete Macska van az úton címmel jelent meg 2017-ben.



Összes hónap szerzője
Legolvasottabb