.svg)
Szitakötőket eszem mert zöldek / és a szemeik feketék / mert áttetsző / szárnyaik két sorba rendeződnek / mert teljesen zajtalanul repülnek / mert nem tudom ki teremtette őket és vajon / miért
Státusszimbólum mindazoknak, akiknek erre már nincs szükségük: a Dacia odavitt minket.
Berlin, mióta csak írni kezdtem, az írásaim indítéka és témája volt, és minden utólag benyújtott ellentétes bizonygatásom és varázsszavak dacára sem szabadultam meg tőle teljesen.
Érdemes azonban megjegyezni még, hogy ezt a szobát folytonosan sötétség üli meg, nincs ugyanis ajtaja vagy ablaka, és csupán egy csövön keresztül tart kapcsolatot a külvilággal.
a száj nem feledte a nyelvet. a pap abbahagyta a beszédet. utolsó szavát, az áment megismétli a szám. a fejem csodálkozik, minek ide egyáltalán pap.
Ha tudnék bizonyára visszajönnék térdig / állnék a patakban és apró menyhalak csipkednék az ujjam / biztosan visszajönnék ha tudnám mi történik és ki az aki / velem tart benéznék ablakodon
