.svg)
Ez a kő egy nevadai hegy mélyéből került hozzám, és kabalaként évekig itt mutatott vakbele fölé ellenkező kezével, amelyikkel nem szegezte a kődarabot a lencsének, a zsebemben hordoztam...
Már megint otthon hagytam az esernyőmet, gondoltam, amikor a szürke felhőket a tér fölé sodorta a szél. Összehúztam magamon a kabátot és gyorsítottam a lépteimet.
Rorátéra harangoznak. Nem meglepő, advent van. Az már inkább, hogy eddig nem hallottam.
Itt komolyan vissza kell venned a nagy arcból, mi az, hogy nem akarsz meghalni? Ki vagy te, édes szépunokám, cukorborsó egy szőke lány szókészletében...
Érintetlenül hordozta magával azt a maréknyi darabot, ami belőle maradt, miután pufidzsekije zsebében szorongatta éveken keresztül.
Minálunk a telepen egyetlenegyszer fogtak prikulicsot.
