.svg)
Olvasás közben legszívesebben felugranék, a levegőbe bokszolva körbe-körbe rohannék a teremben, igeneket ordibálva. De mégse. Mit szólnának a kollégák.
Kérdeztem, minek főz szappant, erre azt mondta, ő sem bérszámfejtőként akar nyugdíjba menni. Azóta néha együtt ebédelünk, és péntekenként ugyanazzal a vonattal szoktunk hazautazni.
Gvendolin el is felejtette, hogy miért áll az ajtóban, elmerült a saját keze látványában.
Talán csodálkozol, mi ez az érzelgősség épp tőlem, aki egyik pillanatról a másikra leléptem...
Első dolgom ma reggel, hogy kijavítsam az előző napi harminckilenc tollbamondást.
Charlie Parker tudja, hogy heroinfüggő, de nem szeret erről beszélni. Nem azért, mert szégyelli, szégyellné, ha szégyellné.
