.svg)
Anya szíve lakótelep, bevonja az aszály. A halántékára tapasztott kézzel zokog reggelente, sírása kitölti a bútorok közti hézagokat.
Tépjétek ki az import selyemszálat a barátnőtök helyett ölelgetett cicafüles animelányos-párnából! Szikráztassátok meg monitorjaitokat, melybe már bele-bele égett Mia Khalifának a bal farpofája!
Összegyűlünk a ház mögötti kertben, fénylünk, mint a néhány rőzséből rakott tűz, vagy csupán elmerülünk a nyári estében.
Hiszek egy Istenben – simítom meg az arcod, és beléd harapok, mert élsz – emlékezetedre.
Kincses voltál! S a kincs ma hol? Minden odaveszett? Ezeréves gürcölésnek gyümölcsei eszeveszett
