Versek

Dmitry Kawarga munkája.

Liturgia

Hiszek egy Istenben – simítom meg az arcod, és beléd harapok, mert élsz – emlékezetedre.

Hűséget fogadó szerzetesként, arccal a földnek fekszem rád. Legyen meg a te akaratod.

Ima

A faágra képzelni egy madarat a levegőtlen, száraz pusztaságban, hol nemhogy fa, de egy leégett bokor sincs, nemhogy madár, de talán még mi sem, képzelgő alanyok,

és hinni a csicsergést, a szárnycsapást, hogy a test az ágról elemelkedik könnyen és üvegtisztán, hogy egymásra fognak találni a felhők, és lenyúl értünk a minket kereső villám.

Az eltévedt kamion balladája

Nem tudni, mit keresett a kertvárosban, elnézett egy táblát, vagy a GPS tréfálta meg, sokan üvöltöttek rá, fulladozva a benzingőztől, mégis zavartalanul hajtott végig a szűk egyirányú utcákon, úgy kanyarodott hol jobbra, hol balra, mint aki pontosan tudja, hova megy, végül egy zsákutcába jutott, ahol értetlenül pöfögött pár percig, majd tolatni próbált, bőgette a motort, a fényszóróját villogtatta, rángatózott, mint egy foglyul ejtett vadállat, de csak daruval lehetett volna kiemelni onnan, aztán kifogyott az üzemanyagból, a sofőr kiszállt, és szitkozódva hazagyalogolt, lement a nap, rakománya, a másfél mázsa fagyasztott hering éjfélre felolvadt és bűzölögni kezdett, félek, hogy ilyen visszafordíthatatlan eltévedés az öregség, és ilyen orrfacsaró hajnal a halál.

Véssey Miklós 1990-ben született Budapesten, tanárként dolgozik egy belvárosi gimnáziumban. Verseket, novellákat ír, 2016 óta publikál szépirodalmi folyóiratokban.

‍