.svg)
A kocsmában kiizzadják a poharak a szeszt magukból.
Délután, sebtében, idegen szavakkal kergetik / a legyeket, hisz si vis pacem, para bellum
Gyere el hozzám szabadságszagot enni. / Fúródjunk mélyen a levegőbe. / Előttünk felhő, nyisd ki rajta az ajtót. / Gyújts rá nyugodtan, ez nem egy pipa.
Mindenki mosolyog, / pedig / még meg sem jött a / szerelő.
Bezárjuk, nem zárjuk be még, / a ház az úgyis itt van, // betörnek, egyszer majd leég, / ajtaja félig nyitva.
Jelentem Neked: / a cérna nem szakadt el... // Vagyunk még itt: / jó egymillió bábu.
