.svg)
Kritikák, esszék, tanulmányok, jegyzetek.
Forgács Péter Szuperholdja atipikus első kötet.
Hajnaltájt ette haza a fene. Lerogyott az ágy szélére, és miközben azon törte a fejét, hogy érdemes-e egyáltalán lefeküdnie, meg hogy talán le kéne rúgnia a szandálját, már el is dőlt.
Nem lettem „szociálisan érzékeny”, nem hatódtam meg szociálisan.
Szorítom anyám kezét. Megyünk iskolába. Őszelő, a tömbház előtti beton pingpongasztal tócsáiban sápadt ablakszemek tükröződnek, halványkék ég.
Amikor Illyés Gyula 1982 májusában megtudta, hogy találkozik a Magyarországra látogató François Mitterrand-nal, Franciaország köztársasági elnökével, joggal írhatta a naplójába, hogy...
Atyakötet. Ez az – elsőre talán kissé furcsa és idegen – szóösszetétel jutott legelőször eszembe, amikor azon gondolkodtam, hogyan jellemezhetném tömören Borsodi L. László legutóbbi kötetét.
