.svg)
Orth István: Nő gesztenyével
szavakkal tapogatni át egymást
társaságban érezni a lélegzetet
nincs mozdulat nem érünk össze
csak a mondataink simogatnak
ismeretlen szabadrabság
két test idillikus vágyódása a tilosban
képzelt kézfejek a combbelsőkön
benned a belső forróság
tettetni hogy nincs mintha lenne
köztünk át nem lépett határ
székek súrlódása közelebb
légypapírba ragadt tekinteteink
ugyanazokat a tárgyakat nézzük
tudjuk hogy abban találkozhatunk
vörös viasz és áttetsző víz
elmegy a kedvünk szeretni
