Amelyben meghatódik (Versek)

Amelyben meghatódik

‍

Bodobácsokat kevert el sárral,

hogy lássa, hány életet bír el a föld.

Egy idő után már sarat kevert a bodobácsmasszába,

ekkor végleg legyőzte az életet a halál.

Ó, a gyerekkor laborában végzik

a legfontosabb, legszebb kísérleteket.

Amelyben utasításokat ad

‍

Látni akarom, ahogy megmosakodtok, de már nem együtt.

Mehettek fürödni, bontatlan szappan a fiókban.

Látni akarom, ahogy felöltöztök.

Vegyétek fel a nadrágot, rövidujjút, melltartót, blézert, boxert. Kivittem mindent az előszobába.

Látni akarom, mikor elköszöntök, kézfogással vagy öleléssel, esetleg puszival az arcra.

Búcsúzzatok el, te nyújtsd a kezed, te az arcoddal közelíts, a véletlen tévedésen mosolyogni szabad.

Látni akarom, ahogy dolgotokra mentek.

Egy taxival induljatok egy irányba, másodszor már csak szóban búcsúzzatok.

Látni akarom, ahogy ebédeltek.

1. Te menj gyorsétterembe, a rózsaszín húslétől ezúttal émelyegni ne kezdj.

2. Te egyél salátát egy vegán helyen, öntet nélkül, ne engedj a csábításnak.

Látni akarom, mikor a párotokkal találkoztok.

1. A barátod legyen idősebb tizenkét évvel, a teste puhább, mint amihez a munkában hozzászoktál.

2. A barátnőd legyen két évvel fiatalabb:

váll alá érő sötétbarna hajjal, és olyan fekete szemmel, hogy a pupillája beleolvad az íriszébe.

1. Nyissa ki az ajtót, simítsa meg a vállad, jusson eszedbe,

hogy azon a ponton valahogy forgatás közben nem érintettek meg.

2. Késő délutánig még legyen dolgod, azután néhány baráttal (egyik sem munkából)

iszogassatok egy Duna-parti büfében este kilencig, utána haza.

Látni akarom, mit csináltok lefekvés előtt.

1. Simogassa a vállad, ujjai induljanak lefelé a karodon, csókolja meg a nyakad,

mondd, hogy fáradt vagy, válaszolja, hogy nem lesz időtök egymásra most vagy egy hétig,

engedj neki, közben ne tudj másra gondolni, csak a gépies szorításra a melleden,

a háttérben a derítőlámpákra.

2. Menjetek aludni hamar, bújjon hozzád, légzésed legyen szabálytalan.

Hagyd égve az olvasólámpát: látni akarom a szemhéjadon átütő álommozgásokat.

Csak akkor kapcsolom ki a kamerát.

Bánfalvi Samu 2002-ben született, szabad bölcsészetet hallgat az ELTE-n. 2020-ban arany oklevelet kapott Sárváron, 2022-ben líra nagydíjat nyert a Hajdúböszörményi írótáborban, verseit többek között a Kulter.hu, a Negyed és az Alföld közölték.

Cătălina Stanislav

‍