.svg)
Mircea Vremir: Gyergyószárhegy
biztos bolondot adjatok nekem
kifordítom a világ sarkait
hadd lengedezzen gyapjas bölcsszakáll
lecövekelve háztájon a hit
adjátok vissza félénk mosolyát
az összes igaztalanul megbántott félnek
ha már egyikük sem lehet egész
hadd legyen újból egyensúly a lényeg
húzzatok főtől főig gondhuzalt
hátha megértjük egymás nyelvtanát
elektrononként világosulunk meg
veszettül szikrázik az odaát
ha kiértek a mézsugarú fényre
ne feledjétek azt a vonalat
a helyezkedés ott is ökörfontos
ki a fölöttes és ki az alatt OM
most pedig csak hunyjatok szemet
ki-be jár orrlukon a levegő
ez kézzelfogható nem hiteget-
és jókor tűnik el kerül elő
egy biztos kompot adjatok nekem
nem alma körte annanász banán
nem szívszerelmet ringat a vízen
az ént úsztatja át önnönmagán
adjatok hát valami éterit
valami szeszt ha egyéb nem akad
ne álljak itt oly fenejózanul
miután leszedem a falakat
adjatok elvonót gumiszobát
elektrosokkos őszkomfortos élet
imádom én maga ő is magát
maga-imádó imamalma végett
szerettem egykoron mélyen belé
első látásra aztán ki belőle
a láthatás látogatás során
betévedtünk egy árnyas temetőbe
okoltuk egymást ódon sírokért
kapartuk kripták érces ajtaját
veszettek voltunk vagy csak elveszett
ekevas földbetört tiport lapát
hát arra tettük egymást adjatok
egyetlen állandó biztos bolondot
fölfeslenek a végek varratok
kilógnak a kolompok
