.svg)
Hatházi Rebeka: 1
A reggeli székelés kirobbanó ereje az én hangulatjavítóm.
Diszkréten, csendben, fülektől rejtve végzem
kínos függőségem műveletét.
Mert király vagyok a pompás trónuson!
Ülőketrón, kefejogar –
uralkodom alattvalóimon.
Béke van. És bőségzavarban vagyok.
Most kopognak. Jaj! Palotám, hálisten, zárva.
Foglalt! – mondom – bitorló, tágulj innét!
Szomorú sors! Egészen árva fejemről aláhulló korona csattan.
Rájöttek! Hangulatom máris ingadozik.
Fakó lovon vágtat méltóságom.
Körötte csend, térde megrogyik…
Az ember mit várhat egy királytól?
