Szakáts Béla: Szerep
No items found.

először a test (versek)

XXXIII. ÉVFOLYAM 2022. 16. (846.) SZÁM – AUGUSZTUS 25
Szakáts Béla: Szerep

először a test (versek)

mai întâi corpul



a nyüzsgés egyik szobából a másikba

a földrészen kívül egy másik lakónegyedben

a lassúság amelyhez a veszteséget kötöd


a kis lábujj mozgása

a kabát levétele egyetlen manőverrel


az ötórai tánc

négyórányi tánc után

komor sokaság közepén


a test annyi trükkre képes

meddig tart még a végső kilengés

az egyensúly javára


mennyi jó szándék és mennyi öröm

az apró vesztett csaták után

egy ívelő kéz elszórakoztat

mert feléd közeledik


nehéz a szemhéjad de a város még messziről hallik

megiramodhatnál akár

aritmiák és érzéki kisiklások után

de először a test

meghőkölsz elindulsz

követed őt a sötétben

meddig tart még a végső kilengés

az egyensúly javára




egy más pillanatoknál jobb pillanat

un moment mai bun ca alte momente


vannak gesztusai a természetnek

mint a napfény alkonyatkor

pufók arcokat és félig hunyt szemeket simogat

azon kapod magad hogy megöleled

egész eddigi életed


szagolod a levegőt a hálón keresztül

ennyit enged a tested

amikor kintről hideg jön

és az autók meggyérülnek

minden szétesik

halvány káposztaszag

fúj a szél


ez az erőlködés

sem hasznos sem gonosz

értünk van és hajt minket


a madarak dalolnak mint hajnalban

nincs hajnal

de mindenki azt csinál amit tud

a garra rufa nem utasít el semmit

garra rufa nu refuză nimic

nincs megnyugtatóbb az éjszakában

mint a fény négyszöge

a függönyök között


amikor a fáradtság flasheket és víziókat szül

elnyújtózol és várod a rem fázist

ami átváltoztatja a napot

apró színházi előadásokká

idegenekkel akik nyomokat hullatnak

és diszkrét jelekkel amiket te hagysz magadnak


milyen jó az éjszaka a fáradtság mélyén


lenge ruhákban a test visszatér

a gyári változathoz

tiszta és ősi gesztusokhoz

megoldatlan feszültségek és lázadások nélkül


az éjszaka barátságos csendjében

halacskák erőlködnek hogy felfalják

ami egészséges érintéseinkből még

megmaradt


hol zajlik mindez tulajdonképpen

miért távolodik egyre a zaj


ki keltette egyáltalán




invázió

invazia


nézem a fotóimat

figyelek

ne essek túl nagyot

csak hogy észbe kapjak

az álmon kívül


fásultan ringatózom

nagyon fiatal vagyok

mellényúlás egy sem

más kéne legyen

az érzés


tenger 2016 tenger 2017 stb.

egyszerű utasítások

a memória minimális beavatkozásaival

és nekicsapódom a történéseknek

melyekben nehezen találok magamra


hogy viszonyuljak az előszobából

a lusta szemekhez

az apró inváziókhoz

amelyek még le tudnák győzni a fiatalságot

sms

beesteledett és elindult a hőközpont

egy idegen házban vagyok a te házad

mindenkivel jól akarok viselkedni

cserélgetem egymás közt a tárgyakat helyet csinálok

tudom honnan jön az összes zaj


egy ideje nem vagyok magamnál

van ez az érzés hogy miért vagyok itt

hogy ez a sok jóság

ha már nekem szól

mondjak rájuk valamit

kinek

gondom csekély és ritka

és nem volt itt a kezdetektől


az emberek nagyon rosszak

tudom hogy te is azt hiszed

kérlek ne nyisd ki az internetet


iszonyattal gondolok az eltűnésre

és a szegény szervekre amelyekről

nem tudjuk pontosan hogy működnek

ezen az órán északon

sokan rágyújtanak

félszegen vetik a kanapét lefekvés előtt

és mondanak egy imát vagy betesznek egy zen filmet

hogy valamiképpen összegyűljön

a pihenés




valahogy átmentem

am traversat cumva


már nem tudok rossz híreket közölni veled

szakadoznak az űrbeli vonalak melyeken át

testek darabjai valahogy kommunikálnának

szakadoznak az alapvető csatornák melyeken át

elmondhatom neked

hogy itt minden rossz és zuhan


annyi év telt el

mi most is fürgék most is a termékeny sávban

vészjelek főleg mások felől

reakcióink késnek

ugyanaz a ritmus

felfedezni milyen keveset lehet

míg eljön a lefekvés ideje és kezdjük megint

elölről


mekkora eredmény mégis

mi és a test és egy nagy egyezség

amelyből még a szerelem se húzott ki minket


feltalálom magam a haldoklók között

valahol itt van az iszonyat végpontja

újrakezdem nagy szavakat mondok működnek

mert mindazt amit tettem magamért van

akkor is ha rajtad keresztül

és akkor is ha épp ebben rejlik az illúzió



SZÁNTAI JÁNOS fordításai 

Összes hónap szerzője
Legolvasottabb