Hálózsákból bújt ki e cifra pillangó

Berszán Zsolt munkája

(Rímes haiku-játék)

„nyár tüze kísért

minket, érleli tiltott

gyümölcseinket”

Tavasz

fű hegyén harmat

csillámló toronygombja,

méh harangozna

(FŰVÁROSI ÁHÍTAT)

nap hárfahúrja

levélujjra pendülve

hangol etűdre

(ERDEI HANGFOGLALÁS)

famátka fátyla

leng, nyakán gyöngykaláris,

évgyűrűs máris

(ÉVI MENYASSZONY)

festmény fess hölgye

kávé ködéből jőve

csészémbe tölt-e

(KÉPBŐL KIVÁLÓ)

ökörszem dala,

bár kacsintásnyi maga,

jármot tördelő

(HANGÜTÉS)

a visszhang, akár

egy vadászeb szájában

vergődő madár

(FOGOLY FOGOLY)

papírsárkányon

a szavak színe elé

feloldozásért

(PSZICHOANALÍZIS)

Nyár

hálózsákból bújt

ki e cifra pillangó,

visszapillant, ó

(ŐSBEMUTATÓ)

nyár tüze kísért

minket, érleli tiltott

gyümölcseinket

(SÁTÁN ÁRMÁNY)

harmat erénye

levél szövetén ragyog,

én biliárdom

(JÁTÉKMORÁL)

ég a nap ajka

ölébe pirult havas

édeni keblén

(HÓDÍTÓ HÉLIOSZ)

int a lugasra

futott lila fürt, hol a

csók bora bódít

(HEVES SZEMES)

a szerelem vak,

de orra, nyelve, bőre

sasszemet győz le

(SZEMTELEN LÁTÁS)

tücsökkoncerten

illatkezek lengenek

égig a kerten

(EKSZTÁZIS FÁZIS)

légyottra röppent

légy közben lát többet még:

légyfogón hökkent (meg)

(LÉGY SZERÉNY LÉGY)

pók neje falja

urát, pici borsot az

orra alá még

(VONZALOM BORZALOM)

vízipók vígan

korcsolyázik a vízen,

jobb jege hígan

(SZUBJEKTÍV JÉGREVÜ)

mézeshét, zene,

négylevelű lóhere

ringat, ó, here

(HERE HUJA)

békalencse, pók,

légysajt: ó, heuréka,

pislog a béka

(PLÁZA LÁZA)

hangyakaraván

múltam, éléskamarám

éli, magyarán

(HORROR HORIZONT)

rögeszmék vágya

becsavarodni végre

örvénylő árba

(RÖGVÉSZ)

kétes örökös

hamisít, mert öröke

mégsem örökös

(JOGI JÓGA)

szél-torreádor

villámok szarván százszor

vérzik, a bátor

(HALÁLMEGVETŐ)

ujjlenyomatom

dűnéit hagyom rád is,

talán oázis

(UJJ TESTAMENTUM)

Ősz

színek tengerén

fecsegő kompon állni:

feszt komponálni

(KOMPOZÍCIÓ POZICIÓ)

merengő őszöm,

veled vetkőzöm pőre

csontra, velőre

(KRITIKUS SZINT ALÁ)

ökörnyál lenge

hídjára hull az árnyék,

elszakad, áll még

(ÖNBIZALOM)

darvak bölcs v-je

eget szántó békesség

szárnyas ekéje

(BÉKEMENET)

elszálló levél-

raj lélekvándorlása

egy máslevélbe

(MENNYEI LIGET)

száz szitakötő

köti a fenyegető

idő rostáját

(HULLÓ MÚLÓ)

túléllek-e még,

ha túlvilágon lelked

lelken szúrna, méh

(POKOLI ABSZURD)

gyér lombú nyárfán

borzong az öreg Isten

hangjegye sárgán

(PENTATON SKÁLA)

hold háremhölgye

tejútból szultánfőre

turbánt göngyölne

(HIÚ EXPANZIÓ)

diótörő tör

véderődbe, gerezdek

benne szeretnek

(MIT KÍVÁN A DIÓ NÉP)

ajkadon hagyta

még zamatát a szőlő,

kóstolgatja

(VICE VERSA)

ha Napóleon

fejébe száll, nem megszállt,

csak megszállott ön

(CSÁSZÁRI CSUJJOGATÓ)

két pohár után

már megosztom őszöm a

részeg darázzsal

(CIMBORÁLÁS)

kiteszem szűröm:

ha nedűm sűrűn szűröm,

nyelje csak űröm

(ASZKÉZIS TÉZIS)

rovásírással

rónám csak rovásomra,

fűzágra, somra

(ÁRTATLANSÁG VÉLELME)

Tél

levélnek ága

ugrókötél a télbe,

mögé, elébe

(EGYÉB ESÉLY)

hópihe piheg

igéző szempilládon,

élete tied

(HÓ HÓDOLAT )

hópelyhek násza

keringő fehér nesze

lelkesít: nosza

(WIENER WALZER)

sápadt jégvirág

karmolna szirmaira

pirosat, lilát

(SZÉPSÉGVERSENY)

fene se érti,

tépett nadrág, divatod,

ki a szívatott

(LILA LÚDBŐR)

ihlet a sértett:

helyszínen nem lelni csak

verstöredéket

(VERSLÁBTALAN)

kötőszavakban

ha egyszer megbotlanál,

megfoghatatlan

(GÁNCSOSKODÁS)

amnéziás kor,

számodra illó kámfor:

való, mi vádol

(KÓRISME)

agymosással lett

a hófehér gondolat

végképp szennyezett

(MOCSKOS MOSODA)

szólásszabadság,

a szád betömi, ím, a

döngő lavina

(HALLGATNI JÓ LESZ)

csakis jégcsapot

csapol pajzán jégcsapos,

ilyen csélcsapot

(CSELES CSEHÓS)

aranyhalat mer

világ a világhálón,

kirántva, tálon

(NETHALÁSZ)

sötét anyagba

tűnő emlék galaxis,

legalább lassíts

(TARTÓZTATÓ KÉRELEM)

‍