.svg)
konzervfény
ebben az álomban holmi
metonimikus viszonyban
a rajongásból született valami
önmagáért való káosz
naconxypanban hulló hó
backdoor man
in the dead of the night
nem tudlak megjutalmazni
bolond mondod de így is jó
because the night belongs to
konzervfényt bontogatok
hogy múljon a remegés
megszűnjön az idő
simogasd magad a kezemmel
minden nap utoljára még
eszembe jutsz a szélről
ahogy ott állsz a hidegben
az embernek legyen tartása
mondta byron shelley-nek
miután elmesélte az álmát
a mézzel bekent tükörre
tapadt rettenetnyelvről
amin ez a valami beszélni próbál
a titoktüskék abszurditásáról
szomorú sztalaktitok fényében
a könnyed lebegés öröme
az öröklétre várva veled
bukra fil mish mish habibi
a szél hideg zenéje a fényben
*****
szédülés
a gomolygó ködben
pantomimes álomhab
minden elfelejtett kód
dodekaéder a hóban
valami nehezen megragadható
a fenséges és az unheimlich
határán billegő megérzés
egy új hangsorban a világ
rendjének felfedezése
anamnészisz és homeosztázis
a túl és a benne gestaltja
lüktet a felszíni mozgás
ütemében hipnotikusan
elringat a vakító fény
rendezetlen
véletlenszerű mozgással
úszik szemben az árral
kifutott neki mindig a tej
egyik lábán zokni de már
rohanna egyszerre mindenfelé
mint virágpor vagy kosz a vízben
keresi a rendet az életben
ami így összegubancolódott
kisimulhatna talán az idő
ráncainak brown-mozgása
arccal a tenger ringása felé
ha hegyről nézne le tét nélkül
magára a lábosra a jelenre
nem rezegne nem forogna
a célfotóvá merevedett káosz
csendéletében?
