No items found.

Korsós Gergő versei

XXXII. ÉVFOLYAM 2021. 5. (811.) SZÁM – MÁRCIUS 10.

Árkossy István: Gésa és szamuráj


Leánykérés


Te

nem láttad ernyős

virágzatuk billegését,

arcodat nem cirógatta levélke.


Mondd,

megadnád nekik, ami jár?


*


Minden szülő eladja

egyszer a gyerekét –

újat ültet helyette.


Mégis,

apaként néha elgondolom;


lehet a kérő

cukrász vagy szakács,

szóval széplelkű,


ha a kicsik

mindenképp így végzik,

finom hamuvá rágva,


akkor,


talán

nincs is értelme felnevelni őket.




Tét és súly


(1. tét – 10kg)

Nem szeretem a halott diszkógömböket:

bántja szemem a kialudt fény gondolata.


(2. – 20kg)

Esténként elmegyek,

megnézem magamnak

a falatozó zengőlegyeket.


Egymást eszik,

milyen bájos.


(3. – 30kg)

Élő tarisznya vagyok,

szeretem, hogy pislogsz.


Én nem tudok olyat.


(4. – 40kg)

Moszatmezőben úszom.


Balaton,

Balaton,

Kis-Balaton.


Eszembe jut, hogy nem tudok úszni.

Megfulladok.


(5. – 50kg)

Nehéz,

nagyon nehéz.


De a megágyazott

igazságok engem igazolnak.


Plüssállatok


Álmunkban

fűnyírózzák szakállunk,

gyomlálják hajunk a plüssállatok.


De

májunkkal gurigáznának,

torkunk rágnák, ha tudnák,

ha engednék puha pamutfogaik.


Ringi-ringi-biringi.


Kicsi szolgáink ők.

Mindörökre.


Ringi-ringi-biringi.


Éjfélkor fellógnak

fogasra, fára, lámpavasra,

vagy kinyitják az ablakot,


és kiperegnek a szélbe,

kiperegnek a semmibe.


Hajnalig szabadok,

majd visszahozza őket a dér.



Korsós Gergő 2000-ben született Szekszárdon. Jelenleg az ­ELTE BTK germanisztika alapszakos hallgatója.





Összes hónap szerzője
Legolvasottabb