.svg)
Nagy Imre munkája.
egy pillanat
egy törökvészi társasház-udvaron
a bőséges májusi esőtől tobzódó zöldek
alatt és között
kertészkedő család
egy kisfiú befut a házba
egy kislány a fű fölé hajol
nem bírom nézni, apa
hangjában aggodalom
hagyd, szívem
az apa is a ház felé indul
mutatja a helyes irányt
a menekülési útvonalat
a fűben egy riadt rigófióka csipog
a patkánycsapda, kiáltja utána a kislány
add ide a kesztyűd, apa
nem lesz annak semmi baja
fúj a szél
egy ing szárad a kiakasztott vállfán
leng, meg-megperdül
tánca igéző
az út csendes
mintha alásimulna minden
az apa adott szavának
amit a kislány csak azért nem hisz el
hogy ne csalódjék benne
emlékezetes délután
de még nem tudni
jó vagy rossz emlékként raktározódik el
délelőtti program
azon gondolkodom, Kissnének van-e férje
berakok egy mosást, azzal is telik az idő
és úgy érzem, legalább én sem ülök tétlenül
amíg azt várom, hogy Kissné válaszoljon
a megoldáshoz együttes erővel
kerülünk egyre közelebb ezzel a levélváltással
információt cserélünk, logikusan építkezünk
megpróbáljuk visszafejteni, hol rontottam el
Kissné nem sajnálja az időt és az energiát
odakint süt a nap, de az irodát lesötétíti
amíg a probléma kulcsa meg nem kerül
azon gondolkodom, van-e Kissnének férje
várnom kell, amíg egy lépéssel közelebb jut ő is
aztán megint én következem
negyven fokosra állítom a mosást
várnom kell, amíg Kissné válaszol
egyedül nem boldogulok az útvesztőben
ahogy például azt sem tudom, milyen programot jelez
a toll a mosógépen, ezért mindig az ing-ábra mellett
döntök, mert arról legalább van fogalmam
Kissné most már keresztnevemen szólít
és nem búcsúzik el a végén hivatalosan
olyan, mintha barátok leveleznének
nem egyszeri, hanem folytonos párbeszédben
mintha aktív cinkostársammá válna
a rendszer elleni passzív ellenállásban
úgy képzelem, legközelebb viszek neki virágot
amiért rám áldozta ezt a pár órát az életéből
úgy érzem, mulasztásom következményeit
egyedül nekem kéne nyögni, megérdemelném
noha tudom, azért fizetik, hogy segítsen
vajon mi lehetett Kissné leánykori neve?
egyszer éjfél után válaszolt, munkaidőn kívül
ünnepnap is volt ráadásul
legközelebb viszek neki virágot vagy csokoládét
de nem hívnák Kissnének, ha nem volna férje
bár nem szívességből segít, hanem munkaköri kötelességből
Kissné bürokrata, és nem volna szabad
személyeskedéssel zavarba hozni
az a feladata, hogy elsimítsa a problémás ügyeket
miután behúzza az iroda sötétítőjét
kiküszöböli a rendszerhibákat
bár kétségtelen, éjfél után azért
nem volna kötelessége válaszolni
nem figyelmességből teszi, a rendszeren belüli
problémák megoldására korlátozódik figyelme
Kissné bürokrata, ezt nem szabad elfelejtenem
bár kétségtelen, a rendesebbek közül való
láz
a szív nem fontos, mondja
mégis begyűjti, tartósítja, elraktározza
ezeket a dércsípte apró szerveket
amikor a szív útján fut, követi
a piros jelzéseket, olyik egészen kettéhasadt
a kéreg repedései nyomán
abronccsal kellene összefogni, mint a mesében
a szív nem fontos, gondolja
vagdossa a piros terméseket
szereti látni a dolgok keresztmetszetét
a nagy befektetések az elaprózás látszatát keltik
kikaparja belőlük a szőrös magokat
ezalatt senkihez nem szól
a sok üres burkot masszává főzi össze
és a folyamatos kevergetés mellett
egy gondolatban folytatott beszélgetésben
szóbuborékokat címkéz fel azzal az ikonnal
ami egyértelműsége miatt
a legkönnyebben érthető félre
későre jár, amikor bebugyolálja a forró üvegeket
hogy tartóztassa minél tovább a hőt
relatív
az asztalról levert hangyák ijesztőbbek a földön
a sötétedő teán nem a fényviszonyok, csak az oxidálódás
egy óralapon éjjelnek is, nappalnak is ideális idő
az elnehezült láb lehet tünet vagy jelenség
a halál jó, csak ehhez előbb
a lélek halhatatlanságát kell bebizonyítani
ehhez érvelhetünk racionálisan vagy emocionálisan
attól függ, milyen beállítottságú emberek vagyunk
a mihez kezdés végett
hogyan írjunk novellát? kérdezi
miután Puerto Rico egyik néptelen utcáján
elhagyott játékmajmomba botlik
későre jár, kezembe nyom egy plüsskutyát
amit a kabátom alatt szorongatok
hazafelé egy lélekkel sem találkozom
csak a sarkon kérdezi meg valaki: fázik?
nem tudom, melyikünk nevében válaszoljak
hogyan írjunk novellát? kérdezi
és én már alszom, amikor ráébred
„károly király a kaszárnya kellős közepén
kilenc kiló köles kását keserves kínok között
kakált ki” – töri magát a nyelv is
hogyan ne írjunk alanyi verset? kérdezem
azzal válaszol, hogy róla írok
