Miből lesz a cserebogár

Kiss Kriszta: A fiú, aki mindent el akart mesélni. Naphegy Kiadó, Budapest, 2025.

A Naphegy Kiadó néhány éve útjára indított egy olyan gyerekeknek szóló életrajzi sorozatot, amelyben kortárs írók és illusztrátorok híres magyarok (tudósok, művészek, sportolók) életét dolgozzák fel a kicsik számára befogadható módon. A sorozat nem titkolt célja, hogy a feledésbe merülő sorsok megismerése mellett a nagy emberek elhivatottsága, kitartása, amellyel álmaikat valóra váltották, példaképül is szolgáljon a zsenge ifjúság számára. Eddig tíz kötet jelent meg, amelyekben találkozhattunk többek között Bartók Bélával, Kőrösi Csoma Sándorral, Kós Károllyal vagy Karikó Katalinnal. A Jókai-bicentenárium fényében nem meglepő választás, hogy tizenegyedikként a kis Jókay Móricot követhetjük végig a nagy Jókai Mórrá válás útján, s így az író előtt tisztelgő kiadványok sorából a gyerekeknek szólók sem maradnak ki.

A mindent elmesélni akaró fiú története felépítésében a korábbi kötetek koncepcióját követi, ám egy dologban eltér tőlük: ezúttal nem egy harmadik személyű narrátor mesél, hanem maga Jókai. (Innen a könyv alcíme is: Egy elveszett Jókai-önéletrajz.) Az ő emlékein és nyelvezetén keresztül haladunk végig a regénybe illő, tömörített életút főbb állomásain: gyermekkor, tanulóévek, ifjúság és forradalom, barátságok, házasságok, politika, szárnypróbálgatások és írói sikerek, egészen az 1900-as párizsi világkiállításig. A szöveg nem hallgatja el a borúsabb mozzanatokat sem (Petőfi elvesztett barátságát, a házasságai előidézte családi konfliktusokat, a feleség halálát), de ezek befogadható mértékű teret kapnak az összhatásban. A megfelelő mennyiségben kimért tényanyag esetleges szárazságát, illetve a stílus emelkedettségét hivatottak ellensúlyozni Takács Viktória kedves-finom illusztrációi mellett a humorosabb epizódok, illetve egy, a könyvön végigvonuló figura, aki csipkelődő kommentárokkal kíséri az írói visszaemlékezést. Ő nem más, mint Jókai életre kelt írói alteregója, a házi szellemmé avanzsált Kakas Márton, akivel valójában nem is egy, hanem két narrátora van a könyvnek. Ez a két, egymást kiegészítő hang és a velük rímelő képanyag kelti életre Jókait, idézi meg az író és a kor szellemét az ifjú olvasók számára, jó alapot nyújtva egy későbbi Jókai-találkozáshoz.

‍

‍