Bogdán Farkas (Barton Plause): Süket ló hallomása
No items found.

mucskalicás anziksz (versek)

XXXVII. ÉVFOLYAM 2026. 03. (929.) SZÁM – FEBRUÁR 10.
Bogdán Farkas (Barton Plause): Süket ló hallomása

mucskalicás anziksz

az airbnb-s lakásban szétcsúszott

ágy engedetlen filteres kávéfőző

a patikában műkönny a pékségben

ayran reggel a teraszon és a tisza

 

37 fokban égve mucskalica a téren

előtte soha nem voltál erdélyben

elvarázsol a bánáti multikulti brassó

segesvár szeben az erődtemplomok

 

mégis megfoghatatlanul de biztosan

 

kezd elromlani benned a jelen

a fáradás jeleit mutatja a láz

érezzük a klimax utáni elhajlást

egyszerre minden túl sok lett

 

felzaklatnak az álmok üres szobák

fekete kutyák a hasban a pánik

fátyol helyett távolság a szemben

túlvilági vágy a szuperlatívusz után

 

bárhol bármikor aztán már nem is

összeköt a tér ahogy átbukik rajta

a megértés eldeformálódik feladja

mint visszaúton a klímakompresszor

 

nem vagy itt előresiettél

az emlékezés nyugalmába

a hermannstadtos fb-csoport

régi képeslapjainak illatába

mielőtt komolyra fordulna

az időutazók elővigyázatossági

protokollját követve fegyelmezetten

 

 

gázlángoz

van-e tárgyas ragozása ennek az igének:

te gázlángozod vagy ő gázlángoz téged

ha csak alanyi ragozás van: gázlángoz(ik)

gázlángozgat elgázlángozhat itt

meg- szét- átgázlángoz sőt szenved

ő szerkezetileg alternatív történelem

mintha lenne olyan hogy (meg- szét- át)

gázlángoztattattál de valójában ez

a személyrag is csak kamumorféma lehet

mert te nem is vagy vagy senki vagy

vagy nem úgy volt csak beképzeled

a gázlángoztattatást

pedig az áldozat mindig valaki más

 

reszketve tombol neki már mindegy érzi

harangoznak kétségbeesetten kapaszkodik

örvénylik belül az űr körül a hordalék:

 

elgázlángoztatott

 

 

xenomorph peték

minden vonzás mélyén a sötét

ami összeköt sorvaszt lereszel

mágnes elé szór így leszel

te és a nárciszaid mindig mintha

 

xenomorph petékkel a szívben

jóvászerethetetlenül ígéret szabadon

a pikkelyes termőlevelek tövén

ülve a szélben kezedben kilinccsel

 

 

abjekt

18 év után kiszabadítottam

a levetett teherautó-ponyva alól

a szétkorhadt raklappal együtt az

építkezés traumáiból maradt áthidalót

 

hetven kilót vonszoltam húsz

méteren át amíg végre megpihent

erőt gyűjt néhány újabb évre

mielőtt vagy mire minden összeáll

mint az agyagos föld itt

a magaságyásban fonnyadó

árva paradicsomok késő álmai

 

talán az új kezdethez erő

talán ellenkezőleg terelés

vagy önbüntetés volt ez

este hét után egyedül hirtelen

felindulásból acte gratuit flow-ban

egy üres udvarban szegény macska

ijedtében a falnak szaladt hiába

mondtam neki én vagyok az csak én

visszapattant elinalt kizökkent az idő

percek múlva kezdett verni csak a víz

Összes hónap szerzője
Legolvasottabb