Kiss Fruzsina: Untitled
No items found.

(parázs) (versek)

XXXVI. ÉVFOLYAM 2025. 09. (911.) SZÁM – MÁJUS 10.
Kiss Fruzsina: Untitled

(parázs)

 

látod, már nem dohányzom.

Cigaretta, szivar, pipa szóba sem jöhet.

Emlékszem, mennyire ellenezted.

Főleg, miután te magad letetted.

Azelőtt persze engem küldtél a boltba

megvásárolni kedvenc márkád.

Akkor még nem volt furcsa, ha kiskorú

vásárolt cigarettát és alkoholt,

természetesnek számított,

hogy a felnőttek isznak és dohányoznak,

és a gyerekeik vásárolnak be nekik.

 

Nem gyújtottam rá már vagy két éve.

Efféle elektromos kütyüt használnék,

de azt tölteni kell, és itt nincs miről.

Pedig az jó, mert nem küldi beléd a kátrányt,

legfőképpen meg azért, mert

nem izzik, legalábbis nem láthatóan.

Ez a bökkenő, tudod, a parázs.

Éjjel hétszáz lépésről is látszik.

Látnák a boltból, ahol neked vásároltam,

amint rágyújtasz a negyedik emeleten.

A mesterlövész pedig kilőhetne.

Engem pedig itt, most – biztosan.

 

Amúgy valóban sokat számít.

Szabadabb a tüdőm, könnyebben futok.

Előre s vissza. Mikor merre kell. Gyakran kell.

Nagyobbakat lélegzem. Jót tesz a szívnek,

a vérnyomásnak is.

 

Már nem dohányzom, remélem, látod.

Legalábbis akkor, amikor alszanak a tüzérek,

és nincs közöttünk, nincs ég és föld között

vastag füstfüggöny, koromdrapéria.

Örülhetünk: nem a cigaretta hozza el a végem.

 

És ez már valami.

 

 

(aludj el, szépen)

 

a parancsnokod halkan szól:

nem baj, ha most elalszol,

reggel váltják az ezreded,

el ne veszítsd az eszedet.

a láthatáron csend honol,

nem rezdül sem fa, sem bokor,

nem száll füst, nem izzik parázs –

aludhatsz egyet, kis balázs.

 

az álom nyomban elragad,

jövődbe ringatod magad,

pár évtizeden átrepülsz,

egy öreg kanapéra ülsz

és átöleled kedvesed,

kivel leélted életed

a szörnyű háború után,

a még szörnyűbb béke után.

 

az udvaron kék fürdőkád,

abban pancsol az unokád,

közben önfeledten nevet,

ő viszi tovább nevedet.

gumikacsák és műhalak

csapkodják a kék kádfalat,

s a kádban ott egy új világ,

így gondolják a nagyapák.

 

és mindezt tovább álmodod,

oklevelet és kézfogót,

a kádban még több unokát,

kik megtöltik az iskolát,

az utcákat, a tereket

feltalálják a kereket –

 

s míg elmosolyodsz álmodon,

célba vesz egy kósza drón.

 

Összes hónap szerzője
Legolvasottabb