Szerelmek. Árulások. Végnapok

Schmöltz Margit – Cs. Szabó Sándor: Nekünk Mohács. A királyi pár regénye 1521–1526. Gold Book Kiadó, Debrecen, 2026.

„Csak a múlt ismerete, megértése ad mélységet a mindennapoknak, a mindennapi létezésnek. A mostani pillanatoknak nem sok jelentősége van már, szétgurulnak a jelenben, testetlenek. A réginek is csak akkor találunk értelmet, ha felfedezzük a mintát, ha keressük a sorsszerűséget, ha a múlt mélységes mély kútjába merünk tekinteni” – olvasható a 2026-ban megjelent Nekünk Mohács. A királyi pár regénye 1521–1526 című négykezes történelmi regény utolsó soraiban. Schmöltz Margit és Cs. Szabó Sándor munkája túlmutat az általunk megszokottnak vélt történelmi regények mintáján: hat nagyobb fejezetre lebontva úgy igyekszik bemutatni az 1526-os mohácsi ütközetet, hogy annak középpontjában nem a hadszíntér elevenedik meg az olvasó előtt, sokkal inkább annak előzményei, okai, fordulatai.

A váltott szemszögben megírt füzér II. Lajos magyar és cseh király, illetve annak felesége, Habsburg Mária nézőpontjából meséli el a történetet, a királyi pár 1521-es találkozásának és esküvőjének évétől a mohácsi csatáig. A regény ezáltal nem csak a 16. század első felének Magyarországát és annak elöljáróit mutatja be, a hangsúly sokkal inkább a királyi pár mindennapjaira, szerelmére, küzdelmeire helyeződik.

A regény a mohácsi csata eseményeinek, annak 500 éves évfordulójára kíván emléket állítani. Emellett – és paradox módon ezzel ellentétben – sokkal inkább tükröt tart arról, hogyan nézett és/vagy nézhetett ki egy királyi udvar azokban az időkben, amikor az országot a török csapatok dúlták, milyen gazdasági és társadalmi problémák nehezedhettek egy királyi párra. A gyermektelenség, a meg nem fogant trónörökös hiánya éppoly fenyegető veszélyként jelenik meg a könyv lapjain, mint a kereszténységet és Európát leigázni kész török haderők.

Az udvari élet, a 16. századi étkezési szokások és Mária görcsös ragaszkodása egy meg nem fogant trónörököshöz ugyanúgy domináns szerepet kapnak a regényben, mint az alig húszéves II. Lajos király országvezetési problémái, kétségei, tanácsadóinak ok nélküli összetűzései. A királyi pár egyéni, belső vívódása nem csak a belső monológokon keresztül válik egyértelművé, hanem a természet, a Duna egyre ijesztőbb és egyre háborgóbb képe is végigfut a hat nagyobb fejezet címén.

Schmöltz Margit és Cs. Szabó Sándor regénye nem történelmi kordokumentum, sokkal inkább egy valós alapokon nyugvó történet romanticizálása, amely megengedi az olvasónak, hogy képzeletére és önnön kíváncsiságára hagyatkozva elképzelhesse, milyenek lehettek a 16. századi Magyar Királyság utolsó évei, amikor az ország még nem volt három részre szakadva, amikor sem a kül-, sem a belpolitikába nem szóltak bele más, idegen uralkodók.

‍