No items found.

Vendégség (versek)

XXXIII. ÉVFOLYAM 2022. 24. (854.) SZÁM – DECEMBER 25.

Vendégség


Aznap éjjel a krokodil elvitte magához

az országába Hosszan haladtak a testtelen

sötétségben Szálltak vagy csak a lebegést hitte

repülésnek Később se derült ki erről semmi

Emlékezett Állt ott és nézett körbe Pusztaság

amit látott Kő sem a köveken Ez a hazám

mondta a krokodil Az enyém is ilyen S álltak

Az enyém is ilyen Mondta a krokodil Ez a

hazám Kő sem a köveken Pusztaságot látott

körben Nézett és emlékezett Állt ott A semmi

később sem számított repülésnek Lebegésnek

hitte hogy végtelen ideig szállnak az éjben

Testtelen sötétben hazafelé kőországból

kőkrokodillal Úsztak a nyúlós semmi felé


Elhagyott magtárak


Az évek teltek ahogy madárszarral a régen

elhagyott magtárak A lélek éhenhalása

mindennapos volt Közönyös és menthetetlen A

magzatpóz már nem állt jól neki XXL-es nyűtt

trikóban nem lehet ártatlannak maradni A

műveltető igék éjszakáját felverik a

kabócák Emlékből csak annyit amennyi még nem

Amennyi még nem Az emlékek mint a kabócák

szétverik az álmát Szenved Műveltető igék

éjszakáján nem lehet ártatlannak maradni

Nyűtt trikóban Magzatpózban Az idő megáll Nem

közönyösen Csak menthetetlenül Mindennapos

éhenhalás a lélek S az elhagyott magtárak

megtelnek évekkel Madarakkal Emlékszarral


A semmi ünnepe


Más nyelven beszéltek Ünnepeltették magukat

Tűnődött Kívül rekedt a virágtengeren Bár

kedvesek voltak idegenek maradtak Fönt a

tető fölött narancsok égtek Közéjük vágyott

a tapsos mandarinok közül Itt sem találta

meg a nyugalmát Egyszer elhagyta és már soha

nem lelheti meg Idegen idegenek között

Idegenek között az idegent nem leli meg

Egyszer elmaradt a nyugalomtól és már soha

Tapsos mandarinok egyikét sem találja el

Közéjük vágott Az égen narancsok lángoltak

A tetőn régi szeretői kuporogtak A

virágtengerek visszaküldték őket halottan

Megünnepelni a semmit Más nyelvtől ragadtak

Összes hónap szerzője
Legolvasottabb