Versek

F-B-D

A hidaktól félni, a metró után futni –

lassan hozzánövök az igeneveimhez.

Úgy belém ragadnak, mint az E/2,

míg meg nem kértél, ha rólad írok

legközelebb, nevezzelek csak

simán B-nek.

Kettőnk közül inkább te vagy a költő.

A te megszólítás innen amúgy

tényleg elég személytelennek tűnik.

Ha ezt a verset majd később valaki elolvassa,

a monogramod úgyis átírom,

mondjuk D-re.

Tudtad, a barátaink új játékot találtak ki,

akkor isznak, ha véletlenül  kiejtem a neved a számon.

Szerintem ezt veled nem lehet valami nagy élvezet játszani,

de legalább ők már 3 órája részegek.

„Mutassatok rá arra, aki szerintetek a leghamarabb

fog közülünk meghalni!”

Elegen mutattak ránk,

most nem lehet szorongani,

igyál.

Ezelőtt még sosem basztak mellettem WC-ben.

Az ajándékba kapott ikeás ceruzáddal

a mellékhatásaid listája alá,

gyöngybetűkkel festem fel majd ezt is a falra.

Keményfával temperafestékben matatni –

hasonló lehet az E/2-höz.

Gyere, F – súgod, sétáljunk fel együtt a filagóriára,

inni, szívni, beszélgetni,

beleragadni a szélbe.

F-B

Vöröslő fényként, megszakadó kattanásokká

váltunk aznap éjjel, épp a számomra legidegenebb körúton állva.

Nem egymással, egymás mellett dohányoztunk és

azt hiszem, gondolatban meg is jegyeztem, hogy

tavaly december óta már-már tökéletesre

fejlesztettük a mozdulatainkat.

Figyelj a szádra, B – suttogtam (talán csak

magamban) – ha elalszik a láng, valójában

nincs indokunk tovább idekint, távol az ünneptől maradni.

Jelenleg is csupán annyi, hogy állni nehéz és én

félek, hogy pont akkor jön erre egy busz, mikor

be akarod bizonyítani, hogy Csáth mennyire szomorú ember volt.

Te most is elég szomorúnak, bár sokkal inkább részegnek látszol.

Azt mondod, csak beszélni kívánsz így, a mellkasomon fekve

például a doktoriról, Szegedről,

meg arról, hogy képzeljem el, már nem is dugsz annyi

lánnyal, mint tavaly ilyenkor.

Én elképzelném, de valahogy most nem esik jól a farkadra

gondolni.

Ne bújj el a sálad mögé, légy szíves – még egy percig

szeretném figyelni a jól ismert kiálló tincset.

Hamarosan úgyis felrángatnak mellőlem.

Hagyom, hadd rajongjanak körbe a srácok –

a szülinapokon végül is azt mondják

kötelező boldognak lenni.

A költő a fejemben van, a pszichológus a filagórián maradt.

Az Üllőin sétálva apránként ragadnak belém a szavak.

F

turbulencia

Eszenyi Fanni 1997-ben született Győrben. Jelenleg Budapesten él, az ELTE angol-magyar tanári szakos hallgatója. Slamet, verset és prózát ír.

‍