Tar Béla: Verbunkos
No items found.

Versek

XXX. ÉVFOLYAM 2019. 2. (760.) SZÁM – JANUÁR 25.
Tar Béla: Verbunkos

Tar Béla: Verbunkos



Szedek egy gyógyszert,

az onkológián írták fel,


és hull a hajam tőle.

Panaszkodom róla Istennek.

Ugyan, úgyis túl sok hajad volt, mondja.

Én meg mondom neki: na de…

Ő meg nekem: dugulj már el,

nélküled is sok a dolgom.


Itt vagyok egyedül a hegyben,

csak hulló falevelek zavarják a csendet.

Itt, az Isten háta mögött,

ahol csak délig van nyitva a bolt.


Igen, ez csak a Hold

És nincsenek itt a beígért hullócsillagok.


Hiába gyűjtöttem kívánságaimat,

tartják magukat stabilan. Egyik sem zuhan.


Este eljött velünk egy beijedt kutya,

szerintünk pumi, ő meg nem tagadja.

Valami bántja, és valamitől fél.


Ülünk a lépcsőn: a talált-beijedt pumi meg én,

és nézzük az eget.

Igen, ez csak a Hold – gondoljuk egyszerre.


Nem tudom, mi bánt, és mitől félek.

A mocskos csillagok meg odaragadtak az éghez,

nem kacsintanak, nem is hullanak.



Nagy Betti 1963-ban született Sümegen, Zalaegerszegen él. Első verseskötete 2018-ban jelent meg Sírt valaki odakinn címmel (Pannon Tükör Könyvek).




Összes hónap szerzője
Legolvasottabb