No items found.

Versek

XXX. ÉVFOLYAM 2019. 19. (777.) SZÁM – OKTÓBER 10.

Győrffy László: Fösvénység III.


Vidáman dalol

He Sings Happy Songs


Hajnali háromkor,

vacogtató hidegben,

nem érzed a lábad.

Azt kérdi fejedben a hang:

baszki, hol a lábam?


Bér befagy, láb lefagy, szív beforr.

Továbbá József és Mária.

Aranyom, ez a kapu foglalt,

mikor jön a baba?

A tetováló mellett, oldalt,

ha mákotok van, Máriával

ketten befértek, mielőtt

spriccel az öntöző.


Spriccel az öntöző,

a hálózsák elázik.

Melyik lüke mondta,

hogy a hajléktalanság elmeállapot?

Költőnek képzelte magát,

jó lüke költő.


A bér nagyon magas –

az a kapu ott jó, vigyázzatok az öntözővel,

erről beszélek.

Éjszaka többször beindítják.

Megússzátok, ha nem alusztok el,

de Dante kapujában sosem alszunk,

a lábunkat keressük

a vizes hálózsákban.


Vetett ágy, szia –

ha nem raboltál, hogy a bérre fussa.

Gingalló emeli a bért,

mert teheti s meg is teszi,

s megint elölről.

Gingalló vidáman dalol.



Az ima ereje

The Power of Prayer




Tetszett,

ahogy anyám

féloldalt leszökött

biciklijéről, mentében,

lágyan, mint egy

madár.

Lestük, mikor bukkan fel

szentmise után.

Azt játszottuk,

ki látja meg a kendőjét előbb.

Majdnem mindig győztem.

Amikor a kicsi

paraffinolajat ivott,

nem tudtuk, mit tegyünk.

A tornácon topogtunk,

lestük, vártuk,

a kendőt fent a dombon.

Látta: valami gond van,

a biciklit ledobta

és rohant.

A beteg gyereket

kerítésekhez nyomta,

Burke néni kanál lekvárt adott neki,

a gyerek megmaradt.

A legrosszabbtól tartva

bemasíroztunk,

tudta anyánk,

mi itt a gond.

’Ebben a házban

nem imádkoznak eleget!’

Amíg a paraffinolaj baba

ágyában hánykolódott,

imát imára mondtunk.

Lement a Hiszekegy,

a Boldogokakik,

fölmerült a fekete böjt,

elhangzott a Confiteor,

ahogyan még sosem,

Maria Gorettit hívtuk

és Mártát,

és tetőfokon, a Magnificat.

Utána jött sok személyes dolog.

Tetszett,

ahogy anyám

féloldalt leszökött

biciklijéről, mentében,

lágyan, mint egy

madár.

Lekvárfőző, kedves szomszédokért,

pápai szándékért,

az Úr akaratáért,

a szentek hogyishívjákjáért,

bűnök bocsánatáért,

Oroszország megtéréséért,

Noel Browne doktorért,

a kongói fiúkért,

Biafra polgáraiért,

Andy bácsi bélbajáért,

benőtt lábkörmökért,

és mindenek fölött

a boldog halál kegyelméért.



A tökéletes pilla

The Perfect Lash




Arra kérte a fényképészt,

hogy anyja fényképét pofozza ki.

Nem lászik a szeme,

szeretném anyám szemét látni,

túl sokat kérek?


Van más fényképe róla,

amin a szeme látszik? – kérdezte a férfi.


Sajnos nincs, ez az egyetlen fényképem róla.


Néhány nap múlva

visszament a képért.

Először rendben volt.

De aztán rájött,

hogy az ott nem anyja szeme.


Anyjának, tudta mindenki,

hatalmas szíve,

és zöld hályogja és árpája volt,

ilyen szempillája sose.

Ez itt a Sophia Loren szeme.



Öregszünk

Getting Older




Mijasban

kicsit kapaszkodunk,

kicsit kifáradunk,

kicsit tovább kapaszkodunk,

kicsit nagyon elfáradunk,

visszafordulunk.


Két kávé,

és nekem

merítés

bikavérből.


A buszon

mindenki

a dombon álló

régi templomról beszél.


Amit mi láttunk:

lármázó kutyák,

egy-két narancsfa

és egy szamárderbi.



Morsus




A reggelen, amikor

apám meghalt

a hűtő üresében

hallani lehetett


a morzsahullást.

LÁSZLÓ NOÉMI fordításai



Rita Ann Higgins (1955, Írország) költő, drámaíró, szerkesztő. Tíz verseskötet és egy memoár szerzője. 14 éves korában otthagyta az iskolát. Felnőtt korban ír nyelvből és társadalmi nemek kutatásából diplomázott a Galwayi Ír Nemzeti Egyetemen. Több díj kitüntetettje. Írországban és az Egyesült Királyságban börtönszemináriumokon szerepelt, a pozitív mentális egészség népszerűsítésében végzett önkéntes munkát. Tagja az Aosdána elnevezésű Ír Művészeti Tanácsnak.



Összes hónap szerzője
Legolvasottabb