No items found.

Versek

XXX. ÉVFOLYAM 2019. 24. (782.) SZÁM – DECEMBER 25.

Lugossy László: Lapos mozaik. A. GYŰJTEMÉNY – Alföldi Róbert fotógyűjteménye jóvoltából.



Szélmozgás

Nincs sehol az a táj

ahol nem fáj a lélegzés

remeg a hangod is

amikor megszólalsz

hát hogyan is lenne

komolyan vehető

amit artikulálsz így

levegővé válik

ahogy mindig

és sose lesz esély

a részmegértésre is akár

most már csak zabál

ki belőlem a rohadás

és te is

csak belsőszervek nélküli váz

állsz a világban

roncsolódsz kétfelől

galambok huzata átjár

néhány naponta lezárnak

benned egy termet

a penész megeszi majd

a falakon a régi festményeket

bár sokáig nem volt látható

a széleken a szakadás

egy ponton túl már

nem lehetett nem észrevenni

így bennem most

konzerválni készül

a tudatalatti a voltat

te meg mással koronázd

a feledést hogy kilökődjön

aminek már ideje volna

másik valóságba térni.



Távlatok

Egy várost megismerni hogy

hagyni a nyelvet

és álmatlanul sétáltatni kifelé

magunkból a világot

lányok tetovált combjáról

olvasva le a macskakő közé

szorult történeteket

ahol két órája még elérhető

voltál de a kapcsolat megszakadt

ahogy a síneket is felszedték már

azokban a szűk utcákban

amik vezettek

és a házakban ahol laktál

bár nem jelezték táblák

előtted már mások vére folyt

látszottak még lyukak

a lépcsőház falán

és észrevenni

mindenki sorsát az arcukra írva

pedig nem beszélnek

róla azóta de ki

lehet találni ahogy ott ülnek

rendezett sorokban

a párhuzamos borzalmak

szobrainak talapzata előtt a padon

és nézik szemben a játszóteret

ahová bombatölcsért rajzol az emlékezet

vagy a jövő menti el a koordinátáit

hogy véletlenül se hagyja majd felszámolatlanul

aztán mégis maradtam

hogy meg tudd még mutatni a helyet

ahol vagy megnézzem azt ami

de a falakkal együtt záródni kezdtél

és azt mondtad nem maradhatok

nem kísértél ki

a vasútállomás helyét tudom

magamtól is meg nem is

beszéltünk már

vagy három napja

de neked mégis sikerült

egy cetlit a táskámba rejtened úgy

hogy már csak egy másik városban találjak rá.



Grancsa Gergely 1991-ben született Budapesten. Első, Fekete Andrással közös regénye a Tilos az Á kiadónál jelent meg Kalasnyikov és Rózsafüzér címmel, 2015-ben.



Összes hónap szerzője
Legolvasottabb