Vinczeffy László: Csavarodás
No items found.

(visszatérő napok) (versek)

XXXVII. ÉVFOLYAM 2026. 14. (940.) SZÁM – JÚLIUS 25.
Vinczeffy László: Csavarodás

(visszatérő napok)

‍

Nagypéntek.

A fájdalom legfelső foka

– a helyzet időtlensége.

Majd a hangzavar távolodása.

A maradók oszló képe.

Lecsukódik a sötét és a rés.

Másvilág dereng.

 

Teljesség hozta megkönnyebbülés.

 

Szombat.

Mozdulatlan, állandó némaság.

Mintha mi sem történt volna…

Szétoszlott súlyos árnyak, volt egek.

Valahol porlad a deszkakereszt.

Elgurult, rozsdásodó szegek.

Katonai sisakok szétszóratva.

Érik a csoda odabent,

a nyilvánvaló nyugalma.

 

Napkelte előtti csend.

 

Vasárnap, a hét első napja.

A hajnali megértés tisztasága.

Az erő könnyedsége,

a nagyság bizonyossága.

A sziklák gördülékenysége.

Az új kezdet első napja.

Üres a múlt, mint a sír.

Indulat, tévelygés nem árthat.

A sötétség alig ér már térdig.

A növekvő fény másként láttat.

 

Lesznek, akik megértik.

 

 

(szél és homok)

‍

Szakállas gyerekek,

ősz hajú kislányok

homokkastélyokat építenek,

kanyargó homokutakat,

nedves várfalakat,

Bábel tornyait.

 

Majd összetűznek,

haragosdit játszanak.

Céltábla-arcok.

Támadnak, védekeznek,

osztagokba különülnek.

 

Lerombolják, amit építettek, és újrakezdik

dühvel és élesedő sérelmekkel

a szemcsés földvárak omladékán.

 

Fölkavart porszemek: belső homály.

 

A földre, a romokra néző tekintet,

mintha nem látná az odafent gyűlő

         szürkületet,

a homokvihar jeleit.

 

Fövényvilág.

Omló menedék

az erősödő szélben.

 

 

Haiku-naptár

‍

(január)

Cédula sodródik

a szélben. Mintha lenne

megszabott útja.

 

(február)

Új szelek járnak.

Esős havazás. Viselt,

kopott az árnyad.

 

(március)

Visszhang az idő.

Fény suhan a föld alatt:

rügyek izzanak.

 

(április)

Virágok bontják

szárnyaikat. Mögöttük

éles sírkövek.

 

(május)

Vörösbe váltó

napnyugta. Repceföldek

izzó fényláza.

 

(június)

Ég és föld között

sóhaj-híd. Szivárványnak,

fénynek öltözött.

 

(július)

Az aszály terjed

a földeken. Arcomon

mélyebb lesz a ránc.

 

(augusztus)

Búzavirágkék

oszlik. A nyárban az ősz.

Egyidejűség.

 

(szeptember)

Ítéletidő.

Színjátszó papírházak

rebegnek, áznak.

 

(október)

Szajkó szárnytollát

sodorja az őszi szél.

Tűnő üzenet.

 

(november)

Fekete kocsik

indulnak. Nő a földek,

vermek vonzása.

 

(december)

Tó jegén jelek.

Karcolt korcsolyanyomok,

hieroglifák.

‍

Összes hónap szerzője
Legolvasottabb