.svg)
Egyetlen ruhám volt, drapp alapon barna kockák, abban jártam iskolába. Anyám már fekvő beteg volt, nem tudott a varrodában dolgozni, ahonnan korábban anyagdarabokat hozott haza és ruhát varrt nekem.
Nagyon kemény. Tisztára összeolvad a gitárjával. A hangok nem is a hangszeren, hanem Lóriban szólalnak meg. Lehet, hogy inkább őt kéne az erősítőbe kötni.
Alighogy hazaértem, nyomban lementem a lakásomhoz közeli kocsmába. Szokásomhoz híven a sörözés mellett füleltem, nézelődtem is.
Tavaly novemberben a Sadoveanu könyvesbolt kirakatában pillantottam meg a regényt.
Január 18.: bekerültem az új szobámba. A falak hófehérek, egy asztalon, széken, szekrényen és gáztűzhelyen kívül teljesen üres, nincs sem szőnyeg, sem függöny.
1984. július 15-én, a Bastille ostroma százkilencvenötödik évfordulójának másnapján, egy Bois de Boulogne-i kempingben W. Imre reggel nyolc felé ébredt...
