.svg)
Sakktáblás falu a miénk, mondja anyám. Nem rossz gyerek, habár azt se tudná, milyen színű az anyja szeme, ha nem vertem volna a fejébe hét évesen.
A ház talán mindig is túl nagy volt nekünk: mint az ország háza, nagyobb létszámra épült. A sajátunk nem kilenc évig, de sokáig épült.
A jól végzett munka öröme, immár mélységekbe ereszkedett, kialakult az új nemzetközi helyzet,
Esteledik. Rád nevetek. Hát így lopjuk a napot. Meleg van. A főtér mint egy sparhertlap.
Hullámvonalban kanyargó mederben folyt kedvem a világ egy szegletében, nád, tüskebokrok minden oldalon, csöpp vigasz, hogy eget se láthatok.
a fájdalom sokféle a fájdalom sokféle és fájdalommentes nem úgy ahogy azokon az estéken reggeleken
