.svg)
el a Szamos, fel Kolozsvár, / fel Erdély, fel a gyönyörűen pompázó, illatozó, tarka és / sokszínű világ fölé…
A szomorúság metrón utazik. / Grandsont hallgat és úgy ül mellettem, / mint egy ügyvéd vagy pszichiáter...
Jártam nyúlós sötétben, / jártam vakító csillagok között, / idegen lényeket tanítottam szavakra, mint: / cipőfűző, család, szerelem, / de jelentésük idővel én is felejteni kezdtem.
tüzet rak fészkébe / fakó tollú madárka / fejét oldalt fordítva / mered töppedt fiókákra
A nyír előbb bőrét hámlotta el, majd ledobta / kérgét, lázba kapott, elszenesítette fájó húsát, / takarónak hullott leveleire szórta saját hamvát...
