.svg)
jártunk már itt… s ahogy akkor: most is félszeg szavak reszketnek a fűszeres illat fölött kiegyenesednek a téren a fák… zene szól
álmomban, valahol elaludt kabátod. az üres fogasok között, csak egy árva esőernyő maradt utánad.
Egy idő óta már csak a királynő előtti gyaloggal nyitok. Megfontolom. Búsképű lovag ne tétovázzon, de ne is kapkodjon holmi kis előnyért.
