hull az égből a közöny a fáradtság a vacogó idegenség
tegnapi szirmok a márványpadlón őrlik a sarkok az aranylánc hullámzik a nappaliban a kisasztal plexilapja fölött
Irgalom az amikor besüt a nap az ablakon megvilágítja lényedet fölforrósítja lényeged
Anya tele volt méreggel. Nem kötött egyetlen üzletet se. A főnök csupa hülyeséget beszélt. A hűtőszekrény üres volt, a lányok