Szántó György (1893–1961): Peer Gynt
No items found.

A temesvári avantgárd művészet és a Periszkop folyóirat köre

XXXIV. ÉVFOLYAM 2023. 12. (866.) SZÁM – JÚNIUS 25.
Szántó György (1893–1961): Peer Gynt

A temesvári Szépművészeti Múzeum L Galériája adott otthont A temesvári avantgárd művészet és a Periszkop folyóirat köre című kiállításnak, amelyet 2023. április 27-e és május 7-e között láthatott a közönség.

Az igényesen, eleganciával összeállított kurátori projekt kiindulópontjaként, amelynek szerzője dr. Bordás Beáta művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ képviselője, elsősorban dr. Kovács Ádám mintegy 400 képzőművészeti alkotást tartalmazó gyűjteményéből válogattak. A tárlat a Victor Brauner festőművész alkotásaiból létrehozott retrospektív kiállításhoz kapcsolódott térben és kontextusban egyaránt.

A kiállítás ötlete az 1925 és 1926 között Aradon megjelent Periszkop avantgárd folyóirat teljes gyűjteménye kapcsán fogalmazódott meg, amelynek mind az öt megjelent lapszámát dr. Czell Lőrinc bocsátotta a kiállítók rendelkezésére. A Periszkop a romániai magyar avantgárd első magyar irodalmi és művészeti szemléje, és olyan jeles művészek támogatták, illetve szerkesztették, látták el minőségi anyaggal, mint például Szántó György, a Periszkop alapító főszerkesztője, Pál István, Tihanyi Lajos, Schiller Géza vagy František Foltýn, akik műveiken keresztül valóságos kulturális kört hoztak létre ebben a régióban. A folyóirat művészeti manifesztumként értelmezhető, amelyet egy sor olyan, a 20. század elejére jellemző geopolitikai tényező erősít, amelyek lehetővé tették, hogy kialakulhasson egy releváns kulturális értékeket felmutató kezdeményezés, amely szorosan kapcsolódik a korszak közép-európai kultúrájához.

Dr. Bordás Beáta, a kiállítás kurátora a tárlat megnyitásakor mondott beszédében kiemelte, hogy „a Periszkop, mint a romániai magyar avantgárd első magyar irodalmi és művészeti szemléje, elsőként közölt olyan képzőművészeti alkotásokat, amelyek például a konstruktivista vagy a szürrealista művészet jegyeit viselik, ugyanakkor arra törekedett, hogy az avantgárd képzőművészet és irodalom népszerűsítőjévé váljon. Szántó György, a lap alapító főszerkesztője ígéretes festőművészként kezdte a pályafutását, ám miután egy háborús fejsérülés miatt teljesen elvesztette a látását, minden erejével arra törekedett, hogy a művészetet népszerűsítse. Szántó Görgy nevéhez köthető az egyik első avantgárd stílusban megírt magyar regény is, amelyet itt láthatnak a kiállítás részeként. A tárlaton látható román s magyar képzőművészek, mint például Marcel Iancu, Bortnyik Sándor, Moholy-Nagy László vagy Nemes-Lampérth József alkotásai szorosan kötődnek a Periszkophoz, hiszen a legtöbbnek itt volt látható reprodukciója nyomtatásban először.”

Az 54 képzőművészeti alkotásból, a Periszkop folyóirat öt megjelent lapszámából, illetve két irodalmi műből álló kiállítás szemléletes képet nyújt arról, milyen kronológia mentén, illetve hogyan is nézett ki az avantgárd művészet Temesvár–Arad–Budapest térségében. A kiállított művek között természetesen olyan temesvári művészek munkáit is láthatta a közönség, akik az adott korszakban Európa különböző nagyvárosaiban, kulturális központjaiban alkottak. A kiállítás kurátora a válogatás mikéntjét magyarázva kifejtette, hogy igyekeztek olyan személyiségekre fókuszálni, mint például a Budapesten született Varga Albert, a kalandos életű grafikus és festőművész, aki többek között Temesváron, Budapesten és Drezdában tanult, majd Temesvárra visszatérve, a múlt század húszas éveiben gyárvárosi műtermében Kóra-Korber Nándor grafikussal és Gallas Nándor szobrásszal Művészeti Szabadiskolát nyitott és tartott fenn, itt oktatott később Podlipny Gyula festő- és grafikusművész is. A harmincas évek elején Temesváron élt és alkotott többek között Eugen Gâscă, Ion Vlasiu, Eremia Profet, illetve Corneliu Baba, akik jelentős mértékben befolyásolták a két világháború közötti művészeti életet, így az ő műveik is helyet kaptak a tárgyalt kiállításban. Eugen Gâscă és Ion Vlasiu 1934 nyarán együtt dolgoztak a temesvári szépművészeti iskolában, majd a vakáció idején is. Romulus Ladea szobrászművész, aki a romániai Bánságból származott, ugyancsak Temesváron tartott fent egy ideig képzőművészeti műhelyt.

A temesvári avantgárd művészet és a Periszkop folyóirat köre című kiállítás létrehozásába a kurátor, illetve dr. Kovács Ádám mellett olyan intézmények is bekapcsolódtak, mint például a Temes Megyei Tanács, a Temesvári Szépművészeti Múzeum, a Bánsági Közösségért Egyesület, a Hunyadi-kastélyban működő Bánsági Nemzeti Múzeum, az Erdélyi Művészeti Központ, illetve Molnár András, Székely István és Veres Lehel.

A Temesvári Szépművészeti Múzeum nagy lelkesedéssel és érdeklődéssel adott otthont A temesvári avantgárd művészet és a Periszkop folyóirat köre nevű rendezvénynek, abban reménykedve, hogy ez kulcsfontosságú pillanata lehet a jövőbeli projektek kidolgozásának.


MÁRTON EVELIN fordítása

Összes hónap szerzője
Legolvasottabb