Aranka György 21. századi hálózatának alakulása – beszámoló az EME kettős könyvbemutatójáról

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a 16. Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett eseményeinek sorát augusztus 18-án az egyesület jól ismert előadótermében egy kettős könyvbemutatóval folytatta. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály által szervezett alkalmat Egyed Emese nyitotta, köszöntve Biró Annamária adjunktust, az Erdélyi Múzeum-Egyesület felelős kiadóját. Egyed felhívta a figyelmet a beszélgetés személyes jellegére, hisz egyetemi oktatói munkájának minősége abban is megmutatkozik, hogy a köteteket volt és jelenlegi hallgatói – Gudor Noémi, a Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója, valamint Benedek Roland Áron, mesterszakos bölcsészhallgató – ismertették. A sort Kerti József magyartanár köszöntése és bemutatása követte, akinek jelen munkája a doktori dolgozatának kötetbe rendezett változata.

Az asztalnál ülők viszonyáról is felismerhető az irodalmi és tudományos közeg dinamikája, amely többek között az Aranka-kutatások alakulását is jellemzi, ugyanis a Biró Annamáriához intézett kérdésekből és az ő válaszaiból kiderült, hogy az általa sajtó alá rendezett, Aranka György levelezése című terjedelmes munka egy korábbi próbálkozásnak köszönhetően született meg, hisz számos eddigi kutatást és másolatot felhasználva olvashatjuk az 1767–1794 közötti időszakból mintegy 330 levelet feldolgozó kötetet. A továbbiakban a bőséges korpusz fellelhetősége, megfoghatósága, kategorizálhatósága érdekelte Gudor Noémit, így kiderültek egy ilyen munkának a lépései a levelek olvasásától a tördelés javításáig: Biró Annamária kiemelte a kéziratok okozta nehézségeket – nem csupán az egyéb hagyatékokból való előbukkanás szempontjából, hanem a fordítások okán is, hisz a német és latin mellett görög és héber szövegrészekkel is szembe találta magát, melyeket a korban használt rövidítések és a több kézírás megismerésének kihívásai tetéztek.

A 18–19. századi kapcsolathálók és hatalmi viszonyok ismertetése után a szerkesztői létre is ráláthattunk: Biró Annamária a hosszú folyamat során olyannyira elmélyült a levelek feldolgozásában, hogy a korabeli levelezések hangvételének ellenére is mintha személyes ismerősévé vált volna Aranka, így az Aranka személyére irányuló kérdésben nem születtek felmagasztaló válaszok. Gudor Noémi kérdésére Kerti József is válaszolt, aki beismerte elfogultságát ­– hisz ilyen hosszú munka során ez elkerülhetetlen –, viszont ismeretei alapján Aranka pontosan tudta, hogy hol helyezkedik el ezekben a kapcsolathálókban. Benedek Roland-Áron mielőtt rátért az Aranka György költészete című kötet részleteire, megragadta az alkalmat, hogy kiderítse, hogyan alakult Kerti József Arankával való ismerkedése. Rövid időn belül nyilvánvalóvá vált Egyed Emese irodalomszervező alakja, ugyanis Biró Annamária és Kerti József Aranka György érdekeltségű kutatásait is igazgatta, és ismét előkerült az Egyed által alapított Aranka György Kutatócsoport is.

A versek stílusára és Aranka játékosságára térve megismerhettük korai költészetének fogadtatását, valamint Aranka művészethez és tudományhoz kötődő elképzeléseit, melyekről Kerti József állítja, hogy az Aranka-líra egyik célja az ifjúság tudományok iránti érdeklődésének felkeltése, továbbá a hazafias cselekvésre való biztatás. A levelek sajtó alá rendezéséhez hasonlóan a versek esetében is találunk kihívásokat, hisz Aranka aktualizáló törekvéseinek köszönhetően bizonyos szövegek akár 5–6 változatban is fennmaradtak. Bár egyik Aranka-kutató sem tartja született verselőnek a nyelvművelőt, Kerti József összefoglalta, hogy a kötetnek nem az életmű rehabilitációja, sokkal inkább adósságaink törlesztése a célja, hisz vissza kell hoznunk Aranka alakját és életművét a köztudatba. Korábban Aranka személyiségének, zárásként pedig verseinek benyomásairól beszéltek az Aranka-kutatók, és így előkerült néhány cím, amiket akár kedvenc Aranka-verseknek is neveznének.

‍