Forgatókönyv nélkül (versek)

Forgatókönyv nélkül

Ha lenne valaki most velem

nem kéne cipelje hátizsákom

nem kéne történjen semmi sem

ha meg se szólal azt se bánom

Kergetik a nagy elefántot

többet tudok én hallgassa csendem

csak akkor jó ha diplomát oszt?

Ülhetnénk itt a névtelenben.

Az élet addig tart

amíg nem tudod mi következik.

Amikor igen

azt programnak hívják –

Isteni stratégia

idefent ugyanaz néhány ezer éve

a gyík surranása; hűvös a szél

odalent műanyag közötti sürgés

szemetet hord és észt beszél

         elrejtőztek az érdektelenségbe

         csak néhány követ füvet találsz

         fent a tetőn egyedül maradtak

         a felhők a szavaknak jó útitárs

elfelejtették velünk helyeik

ne változtasson rajtuk tél se nyár

         –  az istenek maguknak békét akarnak

         és megadják az ember akármit csinál

(Arhája Alífira, 2020. – Athéné 2500 éves templománál)

Két tudás

asztal mellett széken a világról

mi mindent összehordanak

lábaim tudják milyen hideg

reggel a patak

két szitakötő egymásba kapaszkodva száll

fej és potroh egyetlen vonalként lebeg

világító égszín gondolat a sötét

patakárnyék felett

de csak ha nem fényképezem

ígérd meg hogy nincsenek

fontos dolgaink

hogy nincsen másunk mint Aki

a lélegzetben lakik

‍