Fővárosi premier – Szabó Róbert Csaba Pokoltó című könyvének budapesti bemutatója

Szabó Róbert Csaba legújabb, Pokoltó című regényének bemutatóján jártunk, melynek a Tavaszi Margó adott otthont, a fesztivál első napján, április 4-én. A beszélgetést Forgách András moderálta, a regény részleteinek felolvasásában Szandtner Anna működött közre.

A kötetbemutató elején Forgách András az ajánlásról kérdezte a szerzőt, aki elmondta, hogy nagymamája emlékének ajánlotta a könyvet, akivel sok szálon is együtt rezdült. Szabó elmondása szerint a nagymama, betegségének utolsó hónapjaiban, bár a rokonság nagyrésze számára dekódolhatatlan mondatokban beszélt, mintha üzent volna Szabónak, „félrebeszélése” visszaköszön a kötet világában: „látom fönn a Magurán, a katonák ott állnak.” Forgách a nagymamának való ajánlás miatt sok életrajzi motívum meglétét feltételezte, ám Szabó Róbert Csaba hangsúlyozta, személyes élmények és történetek nincsenek megörökítve, őt elsősorban az ’50-es évek, egészen pontosan Románia történelme és története foglalkoztatja, azt kutatja, a maga nehézségeivel, borzalmaival, titkaival, sorstörténeteivel.

A jelenlévők megtudhatták, hogy a legutóbbi felnőtteknek írt regénye óta kilenc év telt el, ami alatt a szerző elsősorban gyerekkönyveket írt, ezek erdélyi kiadók gondozásában jelentek meg. Ehhez az új regényhez sokáig kereste az elbeszélés hangját, mikéntjét, a megírásban pedig nagyban motiválta a Térey-ösztöndíj, amelyre a kötet tervével pályázott.

A beszélgetés egyik érdekessége volt, hogy Forgách András felhívta a figyelmet a legutóbbi, 2016-ban, szintén a Jelenkor Kiadónál megjelent Alakváltók című kötet és a Pokoltó közti átjárásokra, összekapcsolódásokra, mire Szabó kiemelte, sokféle alakváltás szükséges a túléléshez, szereplői is különféle alakváltók.  A jelenlévők, akik még nem olvasták a friss megjelenésű kötetet, hallhattak a szereplőkről, a kötet többféle történelmi vonatkozásáról és ihletettségéről, például Eller Gizelláról, az első erdélyi újságíróasszonyról, a téglagyárról, a szilágysomlyói gettóról. Szabó Róbert Csaba kiemelte, a kötet párhuzamos idősíkjai közötti átjárókat sokáig kereste, ahogyan a kollektív emlékezet és egyéni sorsok elbeszélhetőségének nyelvét is, amelyre különleges példaként a jelenlévők Szandtner Anna hangján hallgathatták meg a Szőlő utca plasztikus leírását, amelyben mintegy leképeződik és felismerhető lesz Eller Gizi sorsa.

Forgách András kihangsúlyozta, a Pokoltó képes ismert történelmi eseményeket eddig még nem ismert perspektívába helyezni, kiemelve azt is, hogy írójának, Szabó Róbert Csabának különös érzékenysége van a különböző katasztrófák, történelmi, kollektív és egyéni traumák érzékletes, empatikus megragadására, elbeszélésére.

‍